Egy barátom hívta fel a figyelmemet a Wikipedia oldalon található kritikára az egyszerűsíthetetlen összetettséggel szemben. Megkért, hogy fejtsem ki a véleményem róla. Válaszom az alábbiakban olvasható.

A jobb érthetőség kedvéért dőlt betűkkel idézem a wiki cikket, hogy ne kelljen folyton átugrani hozzá.

Az ~ azt jelenti, hogyha egy szerkezetből, vagy élő szervből kiveszünk egy a működéséhez szükséges összetevőt, akkor az működésképtelenné válik. Például, ha az egérfogóból kivesszük a rugót, vagy bármely más elemét, az egérfogó nem tud működni. Hasonlóan van ez az élőlények szerveinél. magyarul egy működő szerv nem tud kis lépésekben kialakulni, csak úgy, ha az összes szerkezeti elem azonnal jelen van. Az ~ tehát megcáfolja az evolúciót.

Amikor következtetéseket vonunk le valamiből, azokat a megállapításainkat korábbi következtetéseink eredményére alapozzuk. Az egyszerűsíthetetlen összetettség kérdését is ilyen módon kell megvizsgálnunk. Ahogy az látható is a kritikából, ugyanazon megfigyelt jelenség okának megállapítása azon múlik, hogy korábban milyen előfeltevéseket tettünk. Vissza kell tehát mennünk a gyökerekhez.

El kell döntenünk, hogy hiszünk Istennek, vagy sem. Isten ugyanis folytonosan olyan helyzet elé állít bennünket, ahol pusztán az értelmünkre hagyatkozva legalább kétféle döntést hozhatunk. Ezt láttuk az Éden kertjében is, ahova Isten elhelyezett egy olyan fát, amelyről észérvek alapján semmi nem indokolta, hogy az ember ne egyen róla. Nem volt mérgező, csúnya, sem hozzáférhetetlen helyen nem volt, hanem „jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kívánatos az a fa a bölcsességért”.

Vajon miért alkotta Isten a világot; a növény és állatvilágot éppen olyanra, hogy abból akár az evolúcióra is lehet következtetni? Mert lehet rá következtetni! Minden azon múlik, milyen alapfeltevéseket tettünk az elején, magyarul, milyen a világképünk. Az evolúciós elmélet a „jó és a rossz tudásának fája” ma az emberiség számára. Ha teljesen értelmetlen volna, akkor nem volna választási lehetőség. De nem az, hanem látszatra éppen hogy „jó, kedves, és kívánatos”.

Ha te úgy döntöttél, hogy hiszel Istenben, akkor játszva meg tudod cáfolni az evolucionisták minden érvét, a nélkül, hogy biológus, fizikus lennél, vagy értenél a materialista tudomány minden apró részletéhez. Ha azonban pusztán tudományos vizsgálati módszerekkel akarod magadnak – és másoknak – bebizonyítani, hogy a Teremtés ténye a valóság, akkor ez nem fog menni. Isten ugyanis elsősorban hitet vár el az embertől. „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni…” (Zsid. 11:6) Évának nem azért kellett volna elutasítani, hogy egyen a tiltott gyümölcsből, mert alaposan megvizsgálva arra megállapításra jutott volna, hogy az rossz, hanem mert hinnie kellett volna Istennek.

A hit kapcsolat egy Személlyel, az élő Istennel. A hívőnek nincs szüksége bizonyítékokra ahhoz, hogy tudja, létezik az, akivel kapcsolatban áll.

Isten léte minden ember számára nyilvánvaló: „Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra.” (Róma 1:19 új ford.). Nem az értelem utasítja el tehát Istent, hanem az akarat. Ez a lázadó akarat pedig igyekszik észérveket felsorakoztatni maga mellett, és Isten meg is adja a lehetőséget rá, hogy találjon ilyeneket.

Az egyszerűsíthetetlen összetettség 4 kritikája pontosan ilyen kísérlet.

1. A modern evolúcióbiológia már régen feladta azt a nézetet, hogy az evolúció kizárólag számtalan kis változás felhalmozódásának eredménye lenne. Vannak ritka, nagy, a szervezet egészének alapstruktúráját átrendező változások, melyek hátterében a genom egyetlen jelentős változása áll. Ilyen pl. a genom megsokszorozódása, vagyis a poliploidia megjelenése, vagy pl. a szelvényezett testfelépítés kialakulása a szelvényezetlenből stb. A modern evolúcióbiológia tehát nem tekinti az evolúció kizárólagos megvalósulási módjának azt, amit Behe cáfolni akar.

 „A modern evolúcióbiológia már régen feladta azt a nézetet, hogy az evolúció kizárólag számtalan kis változás felhalmozódásának eredménye lenne” Ez remek. De mit talált ki helyette? „Vannak (vannak? tényleg? hol?) ritka (bizony, elég ritka, mert még senki sem látott ilyet soha. Ha ilyen ritka, hogyan alakulhatott ki általa a sokszínű élet?), nagy, a szervezet egészének alapstruktúráját átrendező változások, melyek hátterében a genom egyetlen jelentős változása áll”. Na már most a fejlődéselmélet ezzel bizony semmit sem fejlődött, mert ez ugyanolyan ostobaság, mint a „kis lépések” elmélete. Mi indokolja a „genom e jelentős változás”-át? Ha feladták a mutációt, mint ami által kis lépésekben változhat élőlény, akkor mi okozza a „jelentős változás”-t? És mitől lesz az a változás pozitív? Honnan tudja genom, hogy miképpen kell megváltoznia, hogy szelvényezetlenből szelvényezett legyen? Honnan jön létre az az információ, ami egy fejlettebb szervhez szükséges? Werner Gitt kimutatta, hogy információ nem keletkezik, csak intelligens forrásból. Ez egy természeti törvény. Ezt megcáfolta már valaki? Tudtommal nem.

Isten úgy alkotta meg az élővilágot, hogy két hasonló fajt egymás mellé téve egyesek azt mondhassák: az egyik a másikból fejlődött ki. Ez éppen annyira valószínű, és annyira bizonyítható, mint, hogy Isten külön-külön teremtette meg őket. Abból, amit most látunk a fosszíliákban, bármelyik következtetés igaz lehet. Soha senki nem talált, és nem is fog találni bizonyítékot, amely „tudományosan” alátámasztaná bármelyik következtetést. A tény az, hogy új faj kialakulását egy előzőből soha senki nem figyelte még meg. Amivel próbálkoznak az a „faj” határainak tologatása.

Tipikus érvelési mód pl. „szelvényezett testfelépítés kialakulása a szelvényezetlenből„. Ezt úgy közlik, mint tényt, pedig ez is csak feltételezés. Feltételezik, hogy az élőlények fejlődnek, ezért úgy következtetnek, hogy B élőlény az A-ból fejlődött ki. Tehát egy feltételezésre alapozzák érveiket, mintha az a feltételezés tény lenne.

Lehet, hogy egy evolucionistának, aki elfogadta ezt a feltételezést, ez érv, de nekünk hívőknek ez az ellenvetés teljesen súlytalan.

2. Ha Behe professzor (vagy mi magunk, vagy akár az egész tudományos közösség) nem tud elképzelni egy kevésbé komplex, de mégis működőképes rendszert, az nem bizonyíték arra, hogy ilyen nem létezhet vagy nem létezhetett. Mindez csak az "argumentum ad ignorantiam", vagyis a "nemtudás, mint érv" néven ismert logikai hiba egy tipikus megnyilvánulása.

Szerintem ez az érv önmagát cáfolja. Ha valaki (kevés vagy sok ember, mindegy) nem tudja elképzelni, hogy a világot Isten teremtette, ez nem érv arra, hogy nem így volt.

Továbbá, ezen az alapon az összes természeti törvényt megcáfolhatjuk, hiszen mondhatjuk azt, hogy pl. azért, mert nem tudjuk elképzelni a perpetuum mobilét, az örökmozgót, attól az még létezhet. Az örökmozgó létét azonban nem a mi „nemtudásunk” zárja ki, hanem olyan törvények, mint pl. az energia-megmaradás. Márpedig egy fejlettebb lényhez több információ szükséges, mint egy fejletlenhez, ezért a fejlődést „az információ nem keletkezik csak intelligens forrásból” törvénye kizárja.

Ezért mondtam, hogy ez az érv csupán üres filozofálgatás, játék a szavakkal, nem komoly ellenvetés.

 3. Behe professzor "megfeledkezik" az egyes szervek funkció-váltásairól. Pedig a makroevolúciós folyamatok jól ismert jellemzője, hogy az egyes szervek funkciót válthatnak, pl. kezünk és lábunk módosult uszonyok, fülünk hallójáratai módosult kopoltyúnyílások stb. Tegyük fel, hogy mai hallószerveink nem "egyszerűsíthetők" semmilyen egyszerűbb, de mégis működőképes hallószervvé - bár ez sem igaz. Csakhogy nem kell feltételeznünk azt, hogy hallójárataink múltbeli funkciója is a hallás volt. Más, számunkra esetleg ismeretlen funkcióban az egyszerűbb struktúra is működőképes lehetett.

Az „egyes szervek funkció-váltásai” szintén csak feltételezés. Hogyan meri valaki ezt tényként kijelenteni? Az evolúciós-elmélet mint kiindulási elképzelést, feltételezi a fejlődést.

Kijelenti, hogy uszonyból alakult ki a láb, a hallójárataink pedig kopoltyúból. Ha az ideológiánk alapja a fejlődés, akkor ez egy lehetséges feltételezés, de semmiképpen sem bizonyított tény! Ami elvileg lehetséges, az még nem jelenti azt, hogy gyakorlatilag is úgy történik. Meg kell nézni, hogy hatnak-e például olyan erők, vannak-e olyan természeti törvények, amelyek ezt az elvi feltételezést a gyakorlatban is előmozdíthatják. A baj az (az evolucionisták számára), hogy ilyen erők nincsenek, sőt éppen ellenkező erők hatnak a természetben.

Tehát ismét csak egy feltételezésre alapozza az ellenvetését.

4. A szemet – és szinte minden más összetett struktúrát – létrehozó evolúciós lépések minden ellenkező állítás ellenére dokumentáltak. Nemcsak fosszilis anyagban, hanem a mai élővilágban is megtalálható minden egyes állomásuk. Az egyetlen fényérzékeny sejttől a fényérzékeny felületen, a felület betüremkedésén, lezáródásán, a lencse kialakulásán keresztül a fejlett kameraszemig bezáróan bizonyított a fejlődés menete.

„A szemet – és szinte minden más összetett struktúrát – létrehozó evolúciós lépések minden ellenkező állítás ellenére dokumentáltak” Igen, különösen mióta a számítógépes animációt megalkották. Különféle élőlényeket egymás mellé helyezni, és azt állítani, hogy egyik a másikból fejlődött ki, nem bizonyíték. Elismerem, hogy ez bizonyíték annak, aki az evolúcióban akar hinni, de nekem smafu. Ugyanis épp annyira lehetséges magyarázat erre, hogy Isten teremtette őket ilyenre. Egyik folyamat sem megismételhető, így hát ez nem perdöntő érvelés.

Had vázoljak egy fikciót. Evolucionistáknak ez akár meg is történhet, ezért nekik szól, érteni fogják.

Kihal az emberiség a Földön. Évezredek múltán idevetődik egy földön kívüli űrhajó. Előásnak különféle mobiltelefonokat. Melyik változatot fogják elfogadni?

1. A fejlettebb mobiltelefonok a fejletlenebbekből fejlődtek ki, a jobb túlélése elve alapján. Még ábrákat is készítenek fejlődési állomásokról, külön „családfákkal”, mint Nokia, Samsung, SonyErikson stb. (Az, hogy a telefon csak egy "holt" szerkezet, szemben az élőlényekkel, nem számít, mert az evolúciós nézet szerint nem beszélhetünk minőségi különbségről élő és élettelen között. Az élő csupán összetettebb, bonyolultabb szerkezet mint az élettelen, semmi több.)
   
2. Éltek a Földön értelmes lények, amelyek megalkották az egyes telefonokat külön-külön, típusaiknak megfelelően

Mivel bármennyit is kísérleteznek, sohasem fognak bizonyítékot találni egyik irányzat mellett sem, az ideológiájuk alapján kell döntsenek.

Így tesz ma az emberiség is.

Összegzés:

Az uralkodó tudományos nézet szerint Behe és követői által felhozott példák az adott biológiai rendszerek működésének félreértésén alapulnak, az érvelés rendkívül alacsony színvonala az elvet érdemi vitára alkalmatlanná teszi, ezért az áltudomány.

Mit árul el a „a tudományos közösség”-ről az, hogy az egyszerűsíthetetlen összetettség érvét, annak érdemi megcáfolásának képtelensége miatt inkább nemes egyszerűséggel "rendkívül alacsony színvonalúnak" titulálja? Vajon a fenti kritika képezi a „magas szintű érvelést”? Hiszen azt még én, akinek semmi tudományos képzettségem sincs, játszva megcáfolom.

Az „uralkodó tudományos nézet” megállapításai a Valóság  - Isten Valósága – szándékos félreértésén alapulnak, ezért következtetéseit az Igazság fényében el kell vetünk.

A 2005-ös Kitzmiller kontra doveri iskolaszék perben – mely során az elmélet kidolgozója, Michael Behe az intelligens tervezés szakértőjeként tett tanúvallomást – az Egyesült Államok szövetségi bírósága ítéletében a következőket nyilatkozta: „Behe professzor egyszerűsíthetetlen összetettséggel kapcsolatos állításait lektorált kutatási publikációk cáfolják, s a tudományos közösség nagymértékben elutasítja azokat."

A végső ítéletet ebben a kérdésben nem emberi bíróság előtt fogják kimondani. Egyszer mindenkinek, a „tudományos közösség „-nek is meg kell jelennie Isten ítélőszéke előtt. Ott ki fog derülni, kinek az érvelése alacsony, vagy magas szintű.

„Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.” (Filippi 2:10)

Szerintem ez a kritika nem más, mint amikor az evolucionisták a saját vállukra állva akarnak magasabbnak tűnni. A saját igaznak kijelentett (de nem bizonyított) állításaikra alapozva akarnak cáfolatot bemutatni. Vagyis "petitio principii"-t, körkörös érvelést alkalmaznak. Olyan ez, mintha azt mondanám: igazam van, mert tegnap azt mondtam, hogy igazam van.

Szintén a wikipediáról: "És máris kilyukadtunk egy körben forgó érvelésnél: abból indulunk ki, amit az elmélet megkövetel, majd azt állítjuk, hogy a tények igazolták az elméletet." (Erich Fromm - A rombolás anatómiája)

Hát ennyi.