A győzelem koronái

Felhasználó értékelés

Star InactiveStar InactiveStar InactiveStar InactiveStar Inactive
 

A férfiakkal néhány hete arról beszélgettünk, hogy milyen jutalmakat kaphatunk majd Jézus eljövendő Királyságában a mostani, e világban tanúsított helytállásunkért. Úgy gondoltam, érdemes lehet ezt a témát az egész gyülekezet előtt megvizsgálni. Tudjuk, hogy az örök élet kegyelmi ajándék, mely ingyen a miénk, ha elfogadjuk az Úr Jézust Megváltónknak.

A Biblia azonban beszél még ezen felül, ráadásban megszerezhető jutalmakról is, melyekben a Királyság alatt részesülhetünk. Nem árt, ha ismerjük tehát, hogy mit mond az Ige ezekről a jutalmakról, és mit kell tennünk, hogy részesülhessünk belőlük.

Vannak, akik azt mondják, hogy nekem nincs szükségem jutalmakra, én megelégszem azzal, hogy beléphessek az örök életbe. Ennek a hívők körében talán nem is olyan ritka hozzáállásnak esetleg az lehet az oka, hogy nem értjük igazán, milyen jutalmak várhatnának ránk, és főleg, hogy mit kell értük tennünk, hogy megkaphassuk azokat.

A Biblia a jutalmakat gyakran koronákként, győzelmi koszorúkként írja le. Ahogy azonban az olimpiai bajnokok esetében sem az aranyérem maga a fontos, hanem amit azok megjelenítenek: hírnév, dicsőség, elismerés. Hasonlatosképpen a hívők számára sem a korona fontos önmagában, hanem amit azok jelképeznek.

Alapige: (1Kor 2:9) Hanem, amint meg van írva: Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek.  

Pál azt írja, hogy senki még csak el sem tudja képzelni azoknak a jutalmaknak a nagyszerűségét, amiket Isten készített el azoknak, akik Őt szeretik. Tudjuk, hogy az üdvösség nem veszíthető el, azonban ezekből a jutalmakból igen is elveszíthetünk, ha nem az Úrhoz méltóan viselkedünk itt e mostani világban.

(2Kor 5:10) Mert nekünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki megjutalmaztassék aszerint, amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.

Ez egy jutalom osztó – vagy éppen elveszítő – ítélet lesz, nem pedig büntető ítélet.

Képzeljük azonban el, amint Jézus ezt mondja: „nézd az a tengerparti villát, ez a tiéd lehetett volna, de most másnak adom, mert hűtlen voltál hozzám. Vagy: „látod azt a gazdag tartományt, tíz várossal, folyókkal, erőkkel, mezőkkel? Te uralkodhattál volna felette, mint az én helytartóm. De mivel ezt cselekedted, nem lesz a tiéd.”

Ilyesfajta ítéletekre kell felkészülnünk. És nem kell feltétlenül bűnt elkövetnünk, hogy elveszítsünk a jutalmainkból.

 (Jak 4:17) Akiazért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak.

A jutalmazás alapelvét a gírákról szóló példázatban mutatja be Jézus a Lk. 19:11-28 igerészben. Most nem nézzük meg részletesen, mert úgy gondolom, elég jól ismeritek. Ez nagyon hasonlít a Máté 25-ben található tálentumok példázatához. Van azonban egy fontos különbség. Máténál azt olvassuk, hogy a gonosz szolgát kivetik a külső sötétségre, ahol sírás lesz és fogcsikorgatás.

Itt, Lukácsnál viszont azt olvassuk:  (Luk 19:24) És az ott állóknak monda: Vegyétek el ettől a gírát, és adjátok annak, akinek tíz gírája van. Nem olvasunk azonban ítéletről. Máténál Jézus mindenkihez beszélt, hitetlenekhez is, Lukácsnál azonban csak hívőkhöz. A hívőknél a veszteség nem a kárhozat, hanem a jutalmak elveszítése lesz, melyek így más hívőkre szállnak. Máténál a jutalom az, hogy „menj be a te uradnak örömébe”, mindhárom esetben.  Ez tehát az üdvösségről szól. Lukácsnál azonban a jutalom városok feletti uralom formájában jelenik meg. (2Tim 2:12) Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is: ha megtagadjuk, ő is megtagad minket;

Ezekből a versekből az derül ki, hogy a jutalmaink jelentős része abból áll majd, hogy együtt uralkodhatunk majd Jézussal városok, tartományok felett. Persze lehet ezen felül más jutalmunk is, Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt”.

Nézzük meg tehát most azt, hogy mit kell tennünk azért, hogy elnyerjük a számunkra elkészített jutalmakat, ill., hogy ne veszítsük el azokat. Az ÚSZ sok helyen beszél jutalmakról, gyakorlatilag minden eset, amikor helyesen, igazságosan cselekszünk, jót teszünk valakivel, az tudva van Istennél, és meg fog jutalmazni minket érte. Így még a legapróbb engedelmességi lépésért is számíthatunk megjutalmazásra, és viszont. Egy kis engedetlenség is, mely megvallatlan marad, a jutalmakbóli veszteséggel járhat.

A jutalmakat néhány helyen az Ige győzelmi koszorúknak, koronáknak nevezi. Összesen 5 ilyen koronákra való utalást találhatunk ai Igében. Vizsgáljuk most meg, hogy mit kell tennünk azért, hogy elnyerhessük ezeket a koronákat.

Koronák, koszorúk

1) Az önuralom jutalma

1Kor 9:24 - 25 Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek. Mindaz pedig aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant.

Pál itt a versenypályákról veszi a hasonlatot. Csak az a versenyző reménykedhet benne, hogy győzni tud a versenyben, aki önmegtartóztató életmódot folytat.

Érdemes szemügyre venni egy kissé az itt szereplő „magatűrtető” szót. Ez ugyanaz a görög szó, amely a Gal. 5:22-ben szerepel a Lélek gyümölcseként.

(Gal 5:22) De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.

A szó önmagában jelenthet mértékletességet, de önuralmat, önmérséklet is.

Hogy jobban megérthessük ennek a jelentését, nézzük meg az 1Kor. 7:9-et: "De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.

A kontextusban arról van szó, hogy akik nem tudják magukat megtartóztatni attól, hogy együtt éljenek valakivel, azok házasodjanak meg, mintsem parázna kapcsolatban éljenek. Itt tehát teljes önmegtartóztatásról van szó. Nem lehet ugyanis mértékletesen paráználkodni!

A mértékletességre van egy másik görög szó is: (1Tim 2:9) Hasonlatosképpen  az asszonyok  tisztességes  öltözetben, szemérmetességgel  és mértékletességgel ékesítsék magukat; nem hajfonatokkal  és arannyal  vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel,  

Itt valódi mértékletességről van szó, hiszen egyértelmű, hogy az asszonyoknak nem egyáltalán, hanem mértékkel szabad ékesíteniük magukat.

Másik példa: (Róm 12:3) Mert a nekem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint ahogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék, amint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét.

Az a szó, ami „józanon”-nak van fordítva, a görög mértékletesség szó. Nem az önmegtartóztatásra használt. Világos tehát, hogy mértékkel, nem pedig egyáltalán nem szabad bölcselkedni.

Visszatérve az önuralom által elnyerhető koronára, fontos megértenünk, hogy ez nem pusztán a mértékletesség jutalma. Nem akkor kapjuk meg, ha pusztán mértékletesen élünk a világ dolgaival, hanem ha teljesen megtartóztatjuk magunkat bűnös kívánságoktól. A Gal. 5:22-ben a Lélek gyümölcsének pontos jelentése is önuralom, nem csupán mértékletesség.

Az a sportoló, aki el akarja nyerni a győzelmi koszorút, önmegtartóztató életet kell folytasson, nem pusztán mértékleteset.

Azért hegyeztem ki ezt a témát, mert néha a keresztyének azzal indokolják, hogy élnek bizonyos világi dolgokkal, melyekről a Biblia azt mondja, hogy ne szabjuk magunkat hozzájuk, hogy ezt csak mértékletesen teszik, márpedig a mértékletesség a Lélek gyümölcse.  Pedig ez nem így van! A Lélek gyümölcse az önmegtartóztatás, a magatűrtetés!

Például, amikor arról van szó, hogy fogyasszunk- e bort vagy más részegítő italt? Vajon az önmegtartóztatás vagy a mértékletesség az irányadó? (1Pét 4:7) "A vége  pedig  mindennek közel van. Annak okáért  legyetek mértékletesek  és  józanok, hogy imádkozhassatok". A „mértékletesség” ebben a versben valódi mértékletességet jelent. A „józan” jelentése pedig „borivástól mentes”. Ebből pedig az következik, hogy a mértékletesség a borivásra nem terjed ki, arra a teljes józanság vonatkozik. 

A jelenvaló világban sok kívánság leselkedik ránk, melyek fel akarják kelteni a vágyainkat. A test kívánságai, a szem kívánságai, az élet kérkedése. Ha el szeretnénk venni az önuralom jutalmát Jézustól, akkor tartóztassuk meg magunkat teljesen ezektől, és még mértékkel se engedjünk teret nekik az életünkben!

2) Az öröm koronája – a léleknyerés jutalma

(1Thess 2:19)  Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk koronája? Avagy nem azok lesztek-e ti is a mi Urunk Jézus Krisztus előtt az ő eljövetelekor?

Jézustól parancsot kaptunk, hogy hirdessük az evangéliumot minden teremtésnek. Ha eleget teszünk a Nagy Küldetésnek, és lelkeket nyerünk meg az Úrnak, ezért a szolgálatunkért bőségesen megjutalmaz bennünket az Úr.

Miért nevezhetjük ezt az öröm koronájának?

Lukács 15:7 szerint öröm van a Mennyben minden megtérő bűnös felett. Ha mi elveszítünk valami számunkra nagyon értékes dolgot, és megtaláljuk azt, mi is örvendezünk annak.

Biztosan láttatok már kiragasztott plakátokat, melyben emberek segítséget kérnek, mert elvesztették, vagy elkóborolt a kutyájuk, macskájuk. Mivel nagyon szerették az állatot, gyakran jutalmat ígérnek a megtalálónak.

Mennyivel inkább Isten is megjutalmazza azokat, akik segítenek megtalálni az Úr elveszett bárányait! Ne feledjük, Jézus minden egyes emberért meghalt! Ő mindenkit egyformán szeret, mindenki egyformán értékes a számára. Biztosak lehetünk benne, hogy nem fog fukarkodni a megjutalmazásunkkal, ha buzgók vagyunk az emberek megnyerésében.

Pál azt mondja a (2Kor 10:17)  -ben, hogy„Aki pedig dicsekszik, az Úrban dicsekedjék.”

Ha valamivel dicsekedni akarunk majd az Úr előtt, azzal dicsekedjünk, hogy mennyire voltunk hűségesek az Úrhoz, hogy milyen szolgálatot végeztünk neki, közte azzal, hogy hány embert segítetünk Ő hozzá menni. Ezek a megtért emberek lesznek a mi dicsekedésünk koronái.

3) Az igazság koronája – a helyes tanítás megőrzésének jutalma

(2Tim 4:7-8) Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, melyet megád nekem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nekem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését.

Néhány verssel előbb azt mondja Pál:

(2Tim 4:3-4) Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük;  És az igazságtól elfordítják az ő fülüket, de a mesékhez oda fordulnak.

Pál tehát figyelmeztet, hogy lesz idő, amikor sokan elhagyják az Úrról szóló egészséges tudományt, vagy másképpen kifejezve a romlatlan tanítást, és olyan hitelveket kezdenek követni, amelyek önmaguk előtt kedvesek, nem az Úr előtt.

Mint tudjuk, nem is kellett sokat várni, hogy ez bekövetkezzen. A Sátán is folyamatosan arra törekedett és törekszik, hogy kiforgassa, elferdítse az igazságot.

Manapság rengetegféle irányzat van a keresztyénségen belül. Honnan tudjuk, hogy a miénk az igaz? Egy nézet akkor igaz, ha összhangban van a Bibliával. Semmit sem szabad elfogadnunk pusztán megszokásból vagy az elődeink hagyománya alapján.

A következő alkalommal, ha az Úr is ezt akarja, akkor szeretném az elragadtatásról szóló nézeteinket megvizsgálni. Sokan támadják ugyanis a NNY előtti elragadtatás tanát. Meg kell tehát vizsgálnunk az érveket pro és kontra, hogy biztosak lehessünk benne, hogy az igazságot képviseljük.

Felmerülhet néha az is, hogy miért kell nekünk olyan mereven ragaszkodnunk némely tanításhoz. Miért nem lehet a gyakorlatunkat valamennyire hozzáigazítani a jelen kor elvárásaihoz, pl. a zenében, a párkapcsolatok helyességének megítélésében és egyebekben? Hiszen ez által népszerűbbek lehetnénk a világi emberek szemében.

A válasz itt van: ha készek vagyunk, hogy megőrizzük a helyes, biblikus tanítást és gyakorlatot a növekvő nyomás ellenére is, akkor ezért a helytállásunkért külön győzelmi koszorút kaphatunk az Úrtól!

Viszont sehol sem találunk olyan igerészt, amely jutalmat, koronát ígérne nekünk azért, mert népszerűek lettünk.

Ha híresek vagyunk, arról legyünk híresek, hogy mi romlatlanul megőrizzük; tanítjuk és gyakoroljuk a Bibliában Isten által kijelentett elveket és parancsolatokat.

Tartsuk meg tehát a hitet úgy, ahogyan az Úrtól kaptuk. Ne tegyünk ahhoz, ne vegyünk el belőle, hanem gyakoroljuk úgy, ahogyan megíratott. Az Úr pedig nem marad el a jutalommal érte.

4) Az élet koronája – a kísértésekben és megpróbáltatásokban kitartók jutalma

(Jak 1:12)  Boldog ember az, aki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, amit az Úr ígért az őt szeretőknek.

(Jel 2:10)  Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell: Íme a Sátán egynéhányat ti közületek a tömlöcbe fog vetni, hogy megpróbáltassatok; és lesz tíz napig való nyomorúságtok. Légy hív mind halálig, és neked adom az életnek koronáját.

Az élet koronáját két dologgal is kapcsolatba hozza az Ige. Az első a kísértés.

A kísértés mindig próbatétel is egyben. Ez így volt már a tiltott gyümölccsel kapcsolatban, és így van azóta is. A kísértések próbára teszik hitünket, hűségünket az Úrhoz.

A kívánságaink fontosabbak nekünk, vagy az Úr iránti engedelmességünk?

Számos ige szól arról, hogy álljunk ellene a kísértéseknek. Ha az Úr kér valamit, és mi megtesszük azt, akkor Ő nem marad el a jutalommal mindezért. Isten senkinek sem marad az adósa!

A másik fajta megpróbáltatások, melyeket az élet koronájával kapcsolatban említ az Ige, a nyomorgatások és üldözések.

Zsidók 10:34-36 így bátorít bennünket a kitartásra: "Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, tudván, hogy nektek jobb és maradandó vagyonotok van a mennyekben. Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van. Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet."

Jézus elmondta előre, hogy „E világon nyomorúságtok lészen” (Ján 16:33).

Ahogyan azonban már mondtuk, Isten nem marad az adósunk semmiben. Gazdagon meg fog jutalmazni bennünket a nyomorúságok alatti kitartásunkért! Mennyi hívőnek jelentett ez már áldott reménységet a különféle szenvedések közepette!

Vagy emlékezzünk a Hegyi beszédre:

Máté 5:11-12 Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, akik előttetek voltak.  

Előfordult már, hogy szidalmaztak titeket a hitetek miatt? Az interneten különösen könnyen szert lehet tenni ilyesmire. Nem kell azonban szomorkodni e miatt. Sőt örülni és örvendezni kell, mert Jézus azt mondja, hogy bőséges jutalmat kapunk majd mindezekért. Sőt, aki még soha sem került konfliktusba a hite miatt, az jó, ha elgondolkozik, mennyire éli meg a hitét a külvilág felé!

Ismét kérdés azonban, hogy miért nevezi a Biblia az Életnek koronájának a próbatételekben való helytállás jutalmát?

A válasz talán az, hogy azért, mert a hűséges élet jutalmaként kapjuk. Ez a korona nagyon hasonlít az elsőhöz, az önuralomért nyerhető koszorúhoz. Az előbbi inkább a belső oldalt hangsúlyozza, ez utóbbi pedig a külsőt, ahogy megjelenítjük az önuralmat a világban az által, hogy nem engedünk a kísértéseknek, és kitartunk még nyomorúságok és üldözések közepette is. Hol az egyik, hol a másik támadás az erősebb. Volt – nem is kevésszer – amikor az üldözések tették próbára a hívőket. Most inkább a mindenféle világi kísértések támadnak bennünket.

Istent dicsőítjük azzal, ha kitartunk a megpróbáltatások alatt. Ha ilyesmiben vagyunk, gondoljunk a jutalomra, melyet megad nekünk az Úr, ha hűségesek maradunk!

5) A dicsőség koronája – azok jutalma, akik gondozzák Isten nyáját

1Pét 5:2-4 Legeltessétek az Istennek köztetek lévő nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésből, hanem örömest; sem nem rút nyerészkedésből, hanem jóindulattal; Sem nem úgy, hogy uralkodjatok a gyülekezeteken, hanem mint példányképei a nyájnak. És mikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőségnek hervadatlan koronáját.

Ez a korona azoknak szól, akik valamilyen módon legeltetik, táplálják az Úr nyáját, a gyülekezetet. Jakab azt mondja (Jak 3:1Atyámfiai, ne legyetek sokan tanítók, tudván azt, hogy súlyosabb ítéletünk lészen. A pásztorolás, a tanítás tehát nagy felelősséget ró az ezekben a szolgálatokban tevékenykedőkre. Könnyű ugyanis rossz irányba vezetni a nyájat.

Ha azonban egy pásztor, vén, tanító hűséges az Úrhoz, és az Ő parancsolatai szerint vezet és tanít, akkor ezért külön nevesített jutalmat ígér neki az Úr: a dicsőség koronáját.

Miért dicsőség koronája?

Tudjuk, hogy egyedül az Úré a dicsőség. Aki azonban alázatosan és hűségesen helytáll ebben a szolgálatban, azt az Úr különleges dicsőséggel koronázza meg, amikor újra megjelenik majd. Biztosak lehetünk benne, hogy minden áldozatkész, odaszánt életű lelkipásztor, misszionárius, tanító különleges megtiszteltetésben fog részesülni az eljövendő messiási birodalomban. Azok a pásztorok azonban, akik a földön keresték a dicsőséget, népszerűséget, elveszítik ezt a koronájukat.

Ez az 5 korona vagy koszorú az, amelyet külön nevesít a Biblia. Különféle jutalmakról több mint 30 helyen ír még az ÚSZ. Az alapelv itt található:

1Kor 3:13-15  Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert [ama] nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg.  Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi. Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tűzön keresztül.

Mindezek arra bíztatnak bennünket, hogy ne mondjuk azt, hogy nekem az örök élet elég. Isten különleges jutalmakat készített nekünk, melyeket nem bölcs dolog eltékozolni.

Úgy fussunk tehát ebben a világban, hogy elvehessük koronánkat, mert megtartóztatjuk magunkat a különféle kívánságoktól, mert lelkeket nyerünk meg az Úrnak, mert megőrizzük a helyes tanítást, mert kitartunk a megpróbáltatásokban, és mert hűségesen gondozzuk az Úr nyáját a nekünk adott szolgálati terület mértéke szerint.

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Ki olvas minket

Jelenleg 55 vendég és 0 felhasználó van vonalban.