Az Igazság valós természete

Az igazság az Igazságról

A múlt héten megvizsgáltuk a posztmodern korszak emberének észjárását, melyre leginkább a mindenfajta tekintély elutasítása, és a relatív, viszonylagos gondolkodás a jellemző.

Ez a felfogás pedig kihat az emberek igazságról alkotott nézeteire is. Ez a „te abban hiszel, én meg ebben hiszek és mindkettőnknek igaza van” jól ismert kijelentésben fejeződik ki.

Nem azt mondom, hogy minden ember így gondolkodik ma, de sokan, és egyre többen igen. Ha emlékeztek múlt héten azzal fejeztük be, hogy onnan kell kezdeni a tanítást, ahol az adott ember lelki szintje tart.

Először is tehát azt kell bizonyítanunk a relatívan gondolkodó embernek, hogy az abszolút igazság létezik, és rá is hatással van, akár hisz benne, akár nem.

A relatívan gondolkodás olyan, mint az elszabadult, levegőben szálldosó léggömbök. Mivel nincsenek hozzákötve semmihez, a légáramlatok össze-vissza sodorják őket. Ahhoz, hogy az igazságról lehessen beszélni nekik, le kell őket hozni a levegőből, és újra hozzá kell kötni őket a lét valóságához.

Ma tehát először megnézzük mit is jelent az igazság valójában, vagyis az igazságot az Igazságról, és azt, hogy a Biblia mit mond nekünk erről.

Tisztázzunk először két fogalmat:

Valóság

A valóság az, ami VAN. Magyarul, a valóság a lét maga, amelyben mindannyian benne élünk, a maga szigorú rendjével együtt. Nincs mindenkinek saját valósága, csak egy valóság létezik, amelynek törvényei mindenkire egyformán hatnak! A valóság úgy van, ahogy van, nem pedig úgy, ahogy mi szeretnénk, hogy legyen. A valóságot megismerhetjük, de nem igazíthatjuk hozzá a saját elvárásainkhoz. A valóság az objektív létezés maga.

Mondhatja valaki, hogy de hát ez triviális, magától értetődő, minek erről beszélni. Sajnos kell. Hallott már valaki olyan állítást, hogy „teremtsd meg a saját valóságodat, legyél ura a saját univerzumodnak?”. Nahát, az ilyen képtelen állítások miatt kell ezzel foglalkozni.

Igazság. Állítsuk helyre az igazság valódi jelentését.

Az Igazság a valóságnak való teljes megfelelés.

Az igazság létezése.

Mindig létezik egy a valóság tényeinek megfelelő igazság, és csak EGY igazság felel meg a valóság tényeinek. Az a körülmény, hogy birtokában vagyunk-e az igazság ismeretének, nem befolyásolja az Igazság létezését. Mivel mindenki ugyanabban a valóságban él, a valóságot leíró igazság mindenkire egyformán érvényes. Nem függ tehát attól, hogy ki miben hisz. Az objektív igazság akkor is létezik, ha nem ismerjük azt, vagy tévedünk vele kapcsolatban. Az igazságot nem lehet „gyártani” vagy létrehozni, hanem csak felismerni.

Ugyanazon dologra vonatkoztatva nem létezhet több, egymástól eltérő igazság!

Ez az ún. ellentmondás-mentesség vagy antitézis elve. Azt jelenti, hogy bármi csak önmagával egyenlő. Ha két hasonlítandó dolog között vannak különbségek, akkor két különböző dologról van szó. 5 csakis 5-tel, és semmi mással nem egyenlő.

A egyenlő A val, de nem egyenlő semmivel, ami nem A.

Ha az Igazság „A”, akkor ami nem „A”, az nem igazság.

Az igazság megismerése úgy történhet, hogy feltételezéseinket összevetjük a valóság tényeivel. Ami egyezik vele, azt megtartjuk, ami ellentmond neki, azt elvetjük.

FONTOS! Az Igazság nem az, ami nekünk tetszik, hanem ami összhangban van a tényleges valósággal!

Az igazságot lehet objektíven vagyis tárgyilagosan, tényszerűen szemlélni, és lehet szubjektívan, vagyis viszonylagosan, nézőpont kérdésévé tenni.

Objektív igazság: van egy tény, és egy erre a tényre vonatkozó nézet. A nézet akkor igaz, ha pontosan tükrözi az adott tényt.

Szubjektív igazság: az adott tényről az igazságot az azt szemlélő egyén határozza meg bensőleg. Döntését nem nézetének a valósággal való összevetése határozza meg, hanem személyes indítékai. Azt mondja: „számomra ez nem igaz, mert nekem ez nem tetszik” továbbá „ez tetszik nekem, ezért ez igaz”.

Nem élhetünk azonban úgy, hogy nincsenek objektív, rögzített viszonyítási pontjaink. Képzeljétek el például, hogyan tudnák élni akkor, ha nem volnának rögzített, mindenki számára érvényes mértékegységek? Hogyan vennél kenyeret, tejet, ha nem lennének egységes súly és űrmértékek? Nem tudnál egy kiló kenyeret vagy egy liter tejet kérni, hanem csak kenyeret és tejet, melyek mennyiségét és árát a kereskedő ad-hoc határozná meg, ahogy éppen jónak látja. A kerekedő szeretne keveset adni és sok pénzt kapni érte, te pedig szeretnél sokat kapni és keveset fizetni érte. Objektív viszonyítási pont hiányában azonban hogyan tudnátok megállapodni? Egy olyan nézet, amelyben mindenkinek az igaz, amit maga igaznak gondol, csak egy olyan világban lehetne érvényes, ahol egyedül vagy és mindenható vagy, vagyis a körülményeket is a magad igazságához tudod igazítani.

A mai embernek az a legnagyobb problémája, hogy elveszítette ezt a végső viszonyítási pontot, vagyis Istent. Amit pedig sorra a helyére próbált állítani, azok rendre kudarcot vallottak. A nem olyan régmúlt időkig a tudomány volt ez az isten-pótlék, amihez mindent mérni próbáltak. Mára az emberiség nagy része már rájött, hogy a tudomány hasznos lehet abban, hogy egyre többet tudjunk a világról, fejlettebb eszközeink legyenek, de mindenre a tudomány sem tud válaszolni. A tudomány nem lehet a végső viszonyítási pont. Ha a méter hossza folyton változtatva lenne, nem lehetne objektív viszonyítása a hosszúság meghatározásának. Mivel a tudományos nézetek folyton változnak, a tudomány nem objektív, végső viszonyítási pont.

Metafizika, a lét vizsgálata

Ahhoz, hogy továbblépjünk meg szeretném magyarázni a metafizika szót, akinek ez esetleg idegen volna. A metafizika a lét, a létezés vizsgálta.

A metafizikai igazság az, ami megfelel a valóságnak. Másképpen fogalmazva: igaz az, ami megfelel a valóság tényeinek.

A valósággal kapcsolatos igazság az, ami megfelel a dolgok tényleges állásának.

Nemcsak matematikai és tapasztalati úton megismerhető igazságok léteznek, hanem vannak elképzeléseken alapuló igazságok is. Ezekre az esetekre is érvényes, hogy egy elképzelés akkor igaz, ha megfelel a valóságnak. Ha egy elképzelés nem felel meg a valóságnak, akkor nem igaz. Egy elképzelés tehát lehet akkor is igaz, ha matematikailag, tapasztalati megismerés útján nem bizonyítható. Minden esetben létezik egy valóság, és az igazság pontosan leírja azt.

Lényegtelen, hogy milyen szándék áll egy állítás mögött. Ha a szándék jó, de hiányzik belőle a valóságnak való megfelelés, akkor az állítás hamis.

A nézeteink olyan kapcsolatban vannak a valósággal, mint a térkép az ábrázolandó területtel. Ha a térkép pontatlan, vagyis nem egyezik meg az ábrázolandó területtel, akkor az a térkép hibája, és nem a területé. Nem a terület fog hozzáigazodni a térképhez, hanem a térképet kell kiigazítani a területnek megfelelően. Hasonlóan, nem a valóság fog a nézeteinkhez igazodni, hanem nekünk kell a nézeteinket a valósághoz igazítani.

Ha tagadjuk a fentieket, akkor megszűnik a hazugság lehetősége. Ugyanis bárki bármit állíthat, hiszen elég azt mondania: számomra ez igaz.

Senki sem szereti, ha hazudnak neki. Mi azonban a hazugság? Az, amikor valaki a valóságról hamis dolgot állít. Ha azonban az igazság relatív (nézőpont vagy egyéni megítélés kérdése), akkor, aki relatívan gondolkodik, sohasem mondhatja, hogy hazudtak neki.

Fontos tehát leszögezni, hogy az elmének kell igazodnia a valósághoz, mert a valóság nem fog igazodni az elméhez.

Nem a gondolataink hozzák létre a valóságot! Ha azt gondolom, van egy liter tej a hűtőszekrényben, de valójában nincs, akkor a gondolatom hatására nem keletkezik egy liter valóságos tej a hűtőben. Ez fordítva is igaz. Ha van egy liter tej a hűtőben, de én azt hiszem, hogy nincs, akkor a tej nem fog eltűnni a hűtőből azért, mert én nem hiszem, hogy ott van.

Isten sem fog eltűnni azért, mert valakik nem hisznek benne.

Ha mindenki számára az igaz, amit igaznak vél, akkor két ember közül az egyik gondolhatja azt, hogy van tej a hűtőben, a másik azt, hogy nincs. Mivel lehetetlen, hogy valami egyszerre létezzen is, meg nem is, a két embernek nem lehet egyszerre igaza. Szükségszerűen az egyik téved.

Ez az alapelv nem csak a létezésre, hanem a létező dolgok jellemzőire is igaz. Ha egyik állítás szerint a tej dobozban van, és semmi másban, a másik szerint zacskóban és semmi másban, akkor a két állítás közül csak az egyik lehet igaz az adott hűtőszekrényben és időben.

Az emberi elme olyan mértékben fogja fel az igazságot, amilyen mértékben a nézetei megegyeznek a valósággal, vagyis a dolgok tényleges helyzetével.

Ez azt jelenti, hogyha valakinek a valóságtól elrugaszkodott nézetei vannak – mert pl., relatívan gondolkodik -, akkor számára nehéz lesz elfogadni a létező igazságot.

Az Igazság megismerése ALAPELVEK segítségével történhet

Vannak egyetemesen érvényes alapelvek, melyek azért ALAP-ELVEK, mert nincs szükség, és nem is lehet további elvekkel bizonyítani őket, viszont lehetetlen tagadni őket. Ilyen alapelvek az ellentmondás-mentesség elve, és az okság elve.

Az ellentmondás-mentesség elvéről már volt szó, és azt jelenti, hogy semmi sem lehet egyenlő azzal, ami különbözik tőle. Ha két dolog nem egyforma, akkor csak két különböző dologról lehet szó. Ha ezek a dolgok olyan kijelentések, amelyek a valóság leírására szolgálnak, akkor közülük csak egy lehet igaz.

Ez nagyon triviálisnak, magától értetődőnek tűnhet, annyira, hogy a legtöbb ember talán azt gondolja, hogy minek erről egyáltalán beszélni. Nos, valóban ez triviális. De kérdezzük akkor meg, hogy hogyan lehet, hogy te mégis azt mondod, hogy két különböző dolog egyszerre lehet igaz?

Manapság elcsodálkozunk mondjuk az okostelefonok bámulatos tudásán. És többségünk biztosan nem is érti, hogyan működnek. Mégis biztosak lehetünk benne, hogy az elkészítésükhöz szükséges tudás rendelkezésre áll a létrehozó mérnökök fejében. A telefonok nem okosabbak az azokat kifejlesztő embereknél. Ez az amit úgy nevezünk, hogy minőségi többlet.

Senki sem adhat olyasmit, amivel maga nem rendelkezik. Az ok-okozat eme törvénye nagyon fontos lesz, amikor majd elkezdjük megvizsgálni a valóság tényeit, és azt keressük, hogy azok hogyan jöhettek létre.

Itt szükséges egy rövid közbeszúrást tenni azért, hogy megnézzük, hogyan vonatkozik az ok-okozat törvénye Istenre. Azt mondtuk, hogy mindennek, ami létezik és van kezdete, és mindennek, ami történik, és ez a történés valamikor elkezdődött, tehát minden okozatnak kell lenni okának. Semmi sincs, ami ok nélkül lenne.

Ahhoz azonban, hogy bármi is létezzen, kellett lennie egy olyan kezdő oknak, mely a létezést önmagában bírja, tehát aminek nincs szüksége egy őt okozó okra. Ha ilyen kezdő ok nem létezett volna, akkor ma nem lenne semmi. Mivel azonban a lét létezik, szükséges, hogy ilyen végtelen, önmagában létező kezdő ok létezzen. Csak egy ilyen kezdő ok lehet, későbbi alkalmakkor majd azt is megnézzük, hogy miért.

Mi már tudjuk, hogy ez a végtelen kezdő ok Isten, de majd bizonyítani is fogjuk a későbbiekben. Isten tehát az, akinek nincs szüksége egy őt okozó okra, mert ahogy Mózes is mondta a Zsolt 90:2 „Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.” Mindennek, ami létrejött, tehát minden okozatnak szüksége van okra, Isten azonban sohasem jött létre, hanem mindig is létezett, így neki nincs szüksége őt létrehozó okra.

Amit tehát megállapítottunk, hogy mivel a valóság létezik, az azt leíró igazságnak is léteznie kell. Ugyanazon valóságnak pedig nem létezhet egynél több olyan leírása, ami igaz.

Nagyon fontos, hogy az igazság ismeretére nem azon a módon juthatunk el, hogy teljes tudást szerzünk az adott dologról, mert ilyenre sohasem tehetünk szert.

A módszert Sherlock Holmes fogalmazta meg legjobban, akinek ez volt a jelmondata:

A módszer tehát az, hogy összevetjük a különféle lehetőségeket a vizsgált dologgal kapcsolatban, és ami ellentétben áll a fenti alapelvekkel, azt kizárjuk. Ami megmarad, bármennyire elfogadhatatlan is valaki számára, az lesz az igazság.

Ezt a vizsgálódást majd a jövő héten fogjuk elkezdeni.

A Biblia és az Igazság

Nézzük meg, mint mond a Biblia az igazságról.

Jób 40:2-3

2 Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!

3 Avagy semmivé teheted-e te az én igazságomat; kárhoztathatsz-e te engem azért, hogy te igaz légy?

Láthatjuk, hogy Isten nem viccel az Igazsággal! Azt mondja, hogy kösd fel a nadrágodat, ha azt akarod mondani, hogy a te igazságod éppolyan jó, mint az övé! Az Igazság nem egy svédasztal, amiről mindenki azt vesz magának, ami tetszik neki, hanem olyan mint a levegő, mindenkinek ugyanazt kell belélegeznie, hogy élhessen.

1.pont: Mit ért a Biblia "igazság" alatt?

a) Az Isten Igéjét, a Biblia tanításait

Jn. 17:17 Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te igéd igazság.

Zsolt 119:160 A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló.

b) Jézus Krisztus személyét

A Biblia tartalmazza a Igazságot, tanításai, az igazság alapelvei. Az Ige Jézus Krisztusban testé lett, így modhatta Jézus, hogy Ő maga az Igazság.

Jn. 14:6 Monda neki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

2. pont: Mit ért a Biblia az igazság ismeretén?

a) Az Igazság Isten parancsolataiban jelentetik ki az embernek.

Zsolt 119:151 Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság.

A Biblia tehát Isten parancsolatait azonosítja az Igazsággal!

b) Ismerheti-e minden ember Isten igazságát?

Az emberiség mindig tisztában volt Isten alapvető parancsolataival.

Már Ádám és Éva is tudták, mit kíván tőlük isten, mégis megszegték azt.

Káin és Ábel is tudták, milyen áldozatot vár tőlük isten, Káin mégis mást vitt Isten elé.

Noé is Isten igazságainak hirdetője volt a maga korában, de az emberiség többi része nem akarta hallani ezt. Ezért elpusztította őket Isten az özönvízzel:

2Pét 2:5 És [ha] a régi világnak sem kedvezett, de Nóét az igazság hirdetőjét, nyolcad magával megőrizte, özönvízzel borítván el az istentelenek világát;

Jézus azt mondta, hogy Ő azért jött, hogy bizonyságot tegyen az Igazságról.

Jn. 18:37b Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szómra.

Jézus tehát azt mondja, hogy mindenki, aki azt vallja magáról, hogy a nézetei igazak, az hallgat az Ő szavára, magyarul elfogadja és követi Őt. Nem lehet azt állítani, hogy Jézus egy igaz tanító volt, de csak egy a sok közül és nem szükséges feltétlenül az Ő szavára hallgatni. Ha valaki nem követi Jézust, akkor nem állíthatja, hogy Jézus igaz volt és igazat mondott, hanem azt kell mondania, hogy hazudott, amikor azt mondta, hogy Ő Istenről tesz bizonyságot. Csak Jézust hazugnak tartva lehet figyelmen kívül hagyni az Ő szavait.

Jn. 3:36 -ban olvassuk, hogy mi a helyzete annak, aki nem engedelmeskedik Jézusnak: Aki hisz a Fiúban, örök élete van; aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.

Napjainkban Isten igazsága az evangéliumból szól az emberekhez:

Kol. 1:5 A mennyekben néktek eltett reménységért, amelyet [már] előbb hallottatok az igazság beszédében, mely az evangélium:

A Jézus Krisztusról szóló örömhír, tehát az evangélium nem más, mint az Igazság beszéde.

Ugyanezt mondja, pl. a Róma 1:16-17-is.

c) Hogyan lehet megismerni az igazságot a Biblia szerint?

Keresni kell!

Máté 6:33 Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.

Máté 5:6 Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.

Zsolt 86:11 Mutasd meg nekem a te utadat, hogy járhassak a te igazságodban, [és] teljes szívvel féljem nevedet.

A Szentlélek elvezéreli az igazságra az igazságot keresőket

Jn. 14:16-17 És én kérem az Atyát, és más vigasztalót ad néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Lelkét: akit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.

Jn. 16:13 De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, amiket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek.

d) A témánk szerint nagyon fontos, hogy értelem kell az Igazság megismeréséhez, azt meg kell tanulni és Isten ad értelmet az igazság megismeréséhez:

Zsolt 119:7 Hálát adok neked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.

Isten azt akarja, hogy megismerjük igazságait!

1Tim 2:4 Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson.

e) Akik készek arra, hogy elfogadják Isten kijelentett Igazságát, azokat Isten kész vezetni az Ő Igazságának útján

Zsolt 23:3 [közepe] Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért.

3. pont: Hogyan kell helyesen viszonyulni a megismert igazsághoz?

a) Hinni kell a hirdetett igazságban

Ef. 1:13 Akiben ti is, minekutána hallottátok az igazságnak beszédét, üdvösségetek evangéliumát, amelyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével,

b) Dönteni kell a megismert igazságok mellett, és követni kell azokat

Zsolt 119:30 Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak előttem.

1Tim 6:11b De te, óh Istennek embere, ezeket kerüld; hanem kövessed az igazságot, az istenfélelmet, a hitet, a szeretetet, a békességes tűrést, a szelídséget.

c) Az igazságban nem csak hinni kell, egyszer dönteni mellette, hanem folyamatosan abban is kell járni!

Péld 8:20 Az igazságnak útján járok, és az igazság ösvényének közepén.

d) Ha úgy adódik szenvedéseket is vállalni kell az igazságért!

Máté 5:10 Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.

e) Hálásnak kell lennünk azért, hogy Isten elvezetett az Igazságra

2Thess 2:13 Mi pedig mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek ti értetek atyámfiai, akiket szeret az Úr, hogy kezdettől fogva kiválasztott titeket Isten az üdvösségre, a Lélek szentelésében és az igazság hitében;

4. pont: Az igazság hatása azokra, akik elfogadják

a) Szabaddá tesz

Jn. 8:32 És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.

b) Megőriz

Péld 13:6 Az igazság megőrzi azt, aki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.

Ez egy nyilvánvaló igazság is egyben: akkor vagyok biztonságban, ha az igazság ismeretében cselekszem. Ha át akarok kelni egy befagyott tavon, akkor az igazság ismerete a jég vastagságáról az életemet mentheti meg. Hasonlóképpen Isten igazságának ismerete is az életünkbe  - az örök életünkbe – kerül. Aki elutasítja ezt, az elveszik.

c) Megszabadít a haláltól

Péld 10:2 Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.

5. pont: Az igazságot megismerőkre háruló feladatok:

a) Képviselni, hirdetni kell Isten felismert igazságait

Zsolt 40:11 Igazságosságodat nem rejtem el szívemben, elmondom a te hűségedet és segítségedet; nem titkolom el kegyelmedet és igazságodat a nagy gyülekezetben.

Zsolt 35:28 Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.

b) Segíteni kell másoknak is az igazság ismeretére jutni

2Tim 2:25 Aki szelíden fenyíti az ellenszegülőket; ha talán adna nekik az Isten megtérést az igazság megismerésére,

6. pont: Voltak és lesznek negatív viszonyulások az igazsághoz

a) Vannak, akik ellene állnak az igazságnak

2Tim 3:7-8 Kik mindenkor tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem juthatnak. Miképpen pedig Jánnes és Jámbres ellene állottak Mózesnek, akképpen ezek is ellene állanak az igazságnak; megromlott elméjű, a hitre nézve nem becsületes emberek.

Róm 2:8 Azoknak pedig, akik versengők és akik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal. – fog megfizetni Isten

b) A megkeményedett szív távol tart az igazságtól

Ézs 46:12 Hallgassatok reám, kemény szívűek, akik távol vagytok az igazságtól.

Ez a vers azt is jelenti, hogy mindenki saját maga keményíti meg a szívét, amikor nem hallgat az igazságra, és nem teszi azt, amit pedig Isten kér, hogy tegyen: térjen meg és fogadja el a Jézus krisztusban adott váltságot.

c) Lehetőség van az igazság elhagyására is

Ez 3:20 És ha elfordul az igaz az ő igazságától, és cselekszik álnokságot, és én vetek eléje botránkozást: ő meg fog halni; ha meg nem intetted őt, vétke miatt hal meg és elfelejtetnek igazságai, amelyeket cselekedett; de vérét a te kezedből kívánom meg.

Fontos, hogy ez a vers nem az üdvösség elvesztéséről szól! Most nincs időnk ezt megvizsgálni, de a szövegkörnyezetből ez világosan kiderül. Viszont azt mondja, hogy egy hívő is, ha hosszan és maradandóan elfordul az Igazság útjától, akkor isten foglalkozni fog vele, fegyelmezni fogja, esetleg még idő előtti testi halála is bekövetkezhet.

7. pont: Honnan lehet tudni, hogy valaki az igazság követője-e?

1Jn. 2:3-4

3 És arról tudjuk meg, hogy megismertük őt, ha az ő parancsolatait megtartjuk.

4 Aki ezt mondja: Ismerem őt, és az ő parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság.

Összefoglalás

Napjainkban a szemünk láttára teljesedik be az, amit Pál írt Timótheusak a 2. levelében:

2Tim 4:3-4

3 Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük,

4 és az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mesékhez odafordulnak.

Most már nem csak, hogy nem hallgatnak Istenre és az Ő Igazságára, hanem azt is kétségbe vonják, hogy van abszolút igazság egyáltalán. Ma az emberek valóban ízlés szerint választanak maguknak világnézetet. Cseppet sem érdekli őket, hogy az a nézet köszönő viszonyban sincs a valóság tényeivel. Nem az igazság számít, hanem hogy tetszik-e az adott nézet vagy sem.

Péld 28:5 A gonoszságban élő emberek nem értik meg az igazságot; akik pedig keresik az Urat, mindent megértenek.

Az értelmünkkel fogjuk fel az Igazságot, de aki megkeményítette a szívét, nem fogja fel és nem fogadja el a hirdetett Igazságot. Nagyon érdekes, hogy csak azok értik meg az Igazságot, akik keresik az Urat.

Amikor én meghallgattam azokat az előadásokat, mik erről az Igazságról szóltak, és megtértem általuk, már keresésben voltam, csak még nem tudtam, mit keresek. Azonban hozzám hasonlóan még sokan hallották ugyanazt, mint én, még se változtatták meg a gondolkodásukat, nem fogadták el azt, nem tértek meg.

Ez a hitvédelmi sorozat azon kívül, hogy önmagunkat megerősítsük a hitünkben, olyan keresőknek szól, akik már elindultak Isten felé, akik életében már elkezdett dolgozni a Szent Lélek. Akik keresik az Urat, mindent megértenek majd.

Jövő vasárnap elkezdjük megvizsgálni, hogy miért sokkal biztosabb, hogy Isten teremtette a világot, mint azt feltételezni, hogy ősrobbanással és evolúcióval, vagy bármi más módon jött létre.