Az evolúciós elméletről

Felhasználó értékelés

Star ActiveStar ActiveStar InactiveStar InactiveStar Inactive
 

Elég régen foglalkoztam már az evolúció kérdésével, azonban nemrégiben a gyakori kérdések fórumán ismét előkerült. Itt összegyűjtöttem az ott közzétett válaszaimat:

1.

Az evolúciót ténynek tekinteni hatalmas tájékozatlanságra utal. Természetesen választhatja valaki azt, hogy neki ez jobban tetszik, mert akkor nincs az a kellemetlen lehetőség, hogy egyszer számot kell adnia a cselekedeteiről.


Kampis György, a híres evolucionista "prédikátor" szerint aki az evolúciót cáfolni akarja, annak nem csak egy láncszemet, hanem az egész hálót szét kell szaggatnia. Meglepő kijelentés egy állítólag tudós embertől! Ha egy elméletnek egyetlen részlete is cáfolható, akkor az egész elmélet téves. Az evolúciós elképzelésnek azonban az összes láncszeme hibás, tehát Kampis úr feltételeit is ki lehet elégíteni.

2.

Az evolúciós elmélet az emberiség egyik, ha nem a legostobább agyszüleménye. Nem, hogy több sebtől vérzik, hanem teljesen kivérzett már, olyan, mint egy kipukkadt lufi.

Még is fenn kell maradnia, és védelmezni kell, mert ez az egyetlen komolyan vehető alternatívája a Teremtésnek. Népszerűek ugyan manapság nyugaton a különféle keleti vallások (hinduizmus, buddhizmus stb.) és más okkult és ezoterikus tanok, azonban ezek elképzelése a világ létrejöttéről inkább nevetséges, mint komolyan számba vehető. A bibliai teremtéstörténet az egyetlen olyan ősidőkből fennmaradt eredet leírás, amely még ma is megfelel a megismert valóság tényeinek.

Ha az evolúcióról beismerik, hogy tévedés, akkor mit fognak az iskolákban tanítani? A Teremtést? Ez pedig a tömérdek „felvilágosult gondolkodó” számára elfogadhatatlan.
Az evolúció adja a hitrendszerét modern korunk vallásának: a tudománynak.
Sokan mondják, hogy a tudomány csak a tényekkel foglalkozik, ne keverjük össze a hittel. Ez szép is volna, ha így lenne. De nem így van! Tényekkel foglalkozik addig, míg azok az elfogadott evolúciós paradigmán belül vannak, ha azonban annak ellentmondani látszanak, már nem veszik őket figyelembe.
Rámutathatunk tehát az evolúciótan bármely hibájára, akkor is fenn fog maradni. Mégpedig egészen az Antikrisztus nem túl távoli világuralmának kezdetéig, amikor is az egész emberiséget egy világvallásban fogja egyesíteni ez az eljövendő „nagy vezető”. Ekkor már nem lesz rá szüksége tovább. Egyébként többen is - magamat is beleértve - úgy gondoljuk, hogy az evolúció „a fejlődés” fogalmára a Sátánnak igazából azért van szüksége, hogy elfogadtassa az emberekkel a vallások „fejlődésének” létjogosultságát is. Az így kifejlődött „magasabb rendű” vallásnak aztán ő tud majd az „istene” lenni. Ez a Sátán terve*.

Aranyos egyébként azt javasolni, hogy nézzünk utána az evolúciós „tényeknek” valamely „tudományosan ellenőrzött” szaklapban. Olyan ez, mintha az egykori Szovjetunió valós belső viszonyairól a pártlap Pravdából próbálnánk információkat szerezni. Az biztos, hogy „ellenőrzött” információkhoz jutnánk. De hogy az igazságot ebből megismernénk?

A fősodratú, „mainstream” tudomány ma igyekszik elbújni a részletekben, és olyan, a közemberek számára érthetetlen nyelvet beszélve kommunikálni, amely – mivel nagyon tudományosan hangzik – elhiteti az emberekkel, hogy amiről a tudósok beszélnek, az biztosan úgy van. Elvégre a tudós korunk felkent papja, az igazság megkérdőjelezhetetlen letéteményese, akinek minden körülmények között igaza van. (Igaza van?)
Nem minden tudós ilyen természetesen, az ellenszegülőkkel szemben azonban a tudományos közösségen belül igyekeznek leszámolni, megkérdőjelezni kompetenciájukat és kitaszítani őket maguk közül.
Ha 100 tudós megfogalmazza kételyeit, akkor ők összegyűjtenek 10000 aláírást velük szemben. Az igazság azonban tényeken, nem a többség véleményén alapszik!
A másik gyakran használt eszköz a nevetségessé tétel. Vagyis retorikai eszközökkel törekszenek lejáratni a tőlük eltérően gondolkodókat. Ennek a vonalnak az iskolapéldája a már említett Kampis György professzor is. Fiataljaink különösen ki vannak szolgáltatva az ilyen stílusú professzoroknak, akik előszeretettel alázzák meg másként gondolkodó diákjaikat hatalmuknál fogva, és akadályozzák tanulmányi előmenetelüket, amennyiben azok nem hódolnak be az általuk vallott elveknek.

Az evolúció – Teremtés kérdésében mindenkinek személyesen kell döntenie. Nem érdemes olyan zsákutcákba bemenni, mint a két felfogás összeegyeztetésének kísérlete. Fogadd el, hogy a kettő kategorikusan kizárja egymást! Az ilyen próbálkozás csak a gyávák kibúvója, akik nem mernek konkrétan állást foglalni az egyik mellett sem. Legyél bátor dönteni!

Tudd továbbá azt is, hogy a tágabban értelmezett tudomány nem egyenlő az evolúció elfogadásával. Sok evolucionista igyekszik a másként gondolkodókat a tudomány határain kívül rekeszteni, és lejárató kampányt folytatni ellenük. A világot Isten pontosan meghatározott renddel teremtette, és ez a rend tudományosan vizsgálható, nem tökéletes mértékben, de azért elegendő mélységben megismerhető.

Minő ostobaság, amikor olyat hallunk, hogy aki a Teremtést fogadja el, az ne menjen orvoshoz, ne használja a kor tudományos vívmányait. Isten, miután megteremtette az embert, azt mondta neki, hogy uralkodjon az egész teremtés felett. Ahhoz, hogy ezt az ember megvalósíthassa, adott megfelelő intelligenciát. Nemcsak elvárható, hanem kötelező is ember számára tehát kihasználni a természetben rejlő lehetőségeket. (Ezt persze jó gazda módjára kellene tennie, de ez egy másik történet).

„Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet” – vallja az, aki a Teremtést fogadja el.
„Kezdetben volt a végtelen energia, amely valamikor a múltban felrobbant, létrehozva a mai világegyetemet” – véli az ateista.
Előbbi nem tudja megmagyarázni, honnan származik Isten, utóbbi, hogy honnan az energia. Mindketten azt mondják, hogy öröktől fogva létezett. Így mindkettőjük világnézete hiten, nem pedig bizonyítékokon alapul.
El kell dönteni, melyik hozhatta létre a ma látható világot nagyobb valószínűséggel: az élettelen, tudattalan, személytelen energia és anyag, vagy a személyes és végtelenül intelligens Isten?

A kérdésre adott válaszon múlik igazából minden! Ha az előbbi mellett döntesz, nyugodtan élhetsz itt és most „szabadon”, hiszen nem lesz, akinek számot kell majd adnod tetteidről. Vitetvén a „néma bálványokhoz”, mint pénz, hírnév, élvezetek. Ha a második lehetőséget választod, akkor érdemes lenne kutatnod Annak az üzenetét, aki mindent – bele értve téged is – létrehozott. Lehet, hogy az a sok minden, amit Róla mondanak az emberek, és amelyeket esetleg te is észrevétlenül elfogadtál, nem is fedik a valóságot! Vizsgáld meg, járj utána magad, hogy az Ő üzenete, amit Bibliának neveznek, tényleg mese-e csupán, esetleg valóban meghamisították-e, ahogyan sokan hirdetik szerteszét? Ha pedig igaz, valóban az a bosszúálló, kegyetlen Isten ismerhető-e meg belőle, ahogyan számtalan ember tudatlanul beszél Róla?
Te talán valóban azt hiszed, hogy Isten egy tiltó, büntető önkényúr? És ha így is lenne, mit tehetnél ellene? Ha nem hiszel benne, az változtatna bármin is?

Elképzelhetetlennek tartod, hogy Isten azért nem enged meg bizonyos dolgokat (pl. házasságon kívüli szexuális kapcsolat), mert azok károsak volnának számodra? Azt gondolod, hogy te jobban tudod Istennél, hogy mi jó neked? Akkor fogadd el, hogy gyermeked jobban tudja mi jó a számára, mint te, a szülője. Engedd meg neki, hogy reggel, délben este csokit egyen amíg kicsi, hogy nagyobb korában iskola helyett a haverokkal lógjon, hogy feleseljen veled, hogy kábítószerezzen stb.
Nem lehet-e – esetleg -, hogy Isten szeretetből parancsolja, amiket mond? Mert jót akar neked?
Gondold végig ezt!

Végül is mi a jobb alternatíva? Ha az evolúciót választod, az életnek nincs semmi értelme, végeredményben a haláloddal járulsz hozzá leginkább a faj továbbfejlődéséhez. Az evolúcióval nincs semmi reménye az életnek, a halállal vége mindennek.

Minden embernél, aki most még ellenáll Istennek, igazából egyetlen dolog teszi ezt: a büszkeség.
Ezért mondja Jézus, hogy boldogok a lelki szegények, akik megalázták magukat, akik megüresítették magukat a gőgtől és a felfuvalkodottságtól: mert övék a mennyek országa!

A mennyek országa, az örök élet, a tiéd is lehet, akár már most, ebben a percben! Próbálj meg felül emelkedni azon a sok vallásos badarságon, amelyet különféle egyházak akarnak az emberek nyakába pakolni, mint szentségek felvétele, különféle egyházi előírásoknak – emberi parancsolatok – való engedelmesség és egyebek. Az örömhír nagyon egyszerű: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.” (1Jn 1:9) és „Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van” (Jn. 3:36).
Csak a te döntésed kell hozzá, semmi más!

Evolúció vagy Teremetés? Széles vagy keskeny út? Neked kell eldöntened önmagad számára!
"Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják." (Mát 7:13-14)


*„Senki semmiféle módon ne vezessen félre titeket. Mert az Úr napját megelőzi a hittől való elszakadás, amikor megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fia. Ez majd ellene támad, és fölébe emeli magát mindennek, amit istennek vagy szentnek mondanak, úgyhogy beül az Isten templomába is, azt állítva magáról, hogy ő isten. (…) Mert ennek a törvénytiprónak az eljövetele a Sátán munkája a hazugság minden hatalmával, jelével és csodájával; és a gonoszság mindenféle csalásával azok számára, akik elvesznek, akik nem szerették az igazságot, hogy általa üdvözüljenek. Ezért szolgáltatja ki őket Isten a tévelygés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak, hogy ez által mindazok elvegyék ítéletüket, akik nem hittek az igazságnak, hanem a hamisságban gyönyörködtek.” (2Thess. 2:3-12, MBT új ford.)

3.

Annyiszor folytattam már ilyen jellegű vitát, hogy beláttam, értelmetlen a részletekbe menő érvelésbe belemenni olyannal szemben, aki egyszerűen nem akar hinni. Akinek szilárd meggyőződése van valamiről, az az ennek ellentmondó tények hatására sem fogja megváltoztatni a véleményét.

Inkább azt javaslom, hogy te magad gondolkozz el, és járj utána néhány dolognak, amennyiben úgy érzed, hogy talán nem olyan sziklaszilárd az evolúciós modell, mint gondoltad.
Néhány terület címszavakban, aminek érdemes utánagondolni, és esetleg járni:
- Hol vannak a VALÓDI átmeneti formákat rejtő fosszíliák? Miért nem találni EGYETLEN EGYET sem?
- Fokozatos, kis léptékű átalakulásokkal hogyan jöhettek létre bonyolult, összetett működésű szervek? Ezeknek azonnal teljes funkciójukban működniük kell, különben, mint felesleges és ezért hátrányos csökevényt a természetes kiválasztódásnak ki kellett volna szelektálnia!
- Hol az átmenet a majom és az ember között? Amit találtak, az vagy teljesen majom, vagy teljesen ember.
- A kormeghatározási módszerek hibái? Az évmilliók nem is évmilliók.
- Hogyan kerültek több földtörténeti kort felölelő (évmillók!) rétegeken átnyúló megkövült fatörzsek az egymás feletti rétegekbe?
- Hogyan került megkövesedett dinoszaurusz lábnyom mellé emberi lábnyom?
- Hogyan jöttek létre olyan bonyolult szervek, mint a harkály csőre, amely megvédi az agyrázkódástól, vagy a zsiráf azon szerve, amely megakadályozza, hogy elájuljon, illetve agyvérzést kapjon, amikor le, illetve felemeli hosszú nyakát? És még sorolhatnánk ilyen szerveket.
- Honnan származik a DNS-ben található magas szinten kódolt információ? A kémiai evolúció kidolgozója végül elismerte, hogy vagy azt kell megmagyaráznia, hogyan kapcsolódhattak össze az aminosavak összetett fehérjékké előzetes program nélkül, vagy azt, hogyan alakult ki ez a program önmagától. Rájött, hogy egyiket sem tudja megmagyarázni egy külső intelligencia behatása nélkül.
- Ha valamit a tudósok ’még’ nem találnak, esetleg elképzelhető, hogy az egyáltalán nem is létezik?
- Hogyan jött létre az élő az élettelenből?
- A legújabb felfedés, miszerint olyan baktériumot találtak, amelynek a DNS-ében foszfor helyett arzén van, vajon az evolúciónak vagy a Teremtésnek okoz problémát? Ha az élőlények egymásból alakultak ki, akkor hogyan alakult ki egy ilyen, a többitől gyökeresen eltérő létforma? Mintha csak Isten üzenne általa: emberek mikor látjátok már be, hogy tévedésben vagytok?

Csak néhány kérdés, ami most hirtelen eszembe jutott. Az önálló gondolkodás ezekről sokkal többet ér, mintha én előállnék itt kész válaszokkal, és győzködni próbálnék.

Végül egy idézet az Evolúciótól Teremtésig c. könyvből (szerző: Jobe Martin, dr. Henry Morrist idézi):
„A kezdet kezdetén létező ismeretlen vegyületek
ismeretlen, már nem létező folyamatok által
ismeretlen, ma már nem létező életformákat hoztak létre,
amelyek
ismeretlen összetételű légkör alatt,
ismeretlen óceáni őslevesben
ismeretlen időben és helyen
ismeretlen szaporodási módszerekkel új életet hoztak létre.”
Aki az evolúció fenti ismeretlenjeinek akármelyikére megismételhető, tudományos kísérletekkel bizonyítható magyarázatot ad, az kezdhet öltözni a Nobel-díj átadó ünnepségére!

 

aszinkronforgogep válasza:

Köszönöm. Így végre jutunk valahova.

-Nem értem mi a baj a fellelt átmeneti alakokkal. Azok mitől nem valódiak? Ezt még senki sem tudta elmagyarázni nekem.

-Az egyszerűsíthetetlen összetettség már régen nem érv. Cáfolva van.
-Több tucat fosszília tanuskodik az egyre emberszerűbb élőlényekről az utóbbi 4-6 millió évből. Szépen végig lehet követni. Lehet elfogadni és megtagadni, de a tény az tény marad.
-Miféle hibái? Ha egy módszer hibás, felhagynak az alkalmazásával. A fennálló pontatlanság közismert, ezért szoktak intervallimot megadni, nem pontos évet (aminek egy fokozatos folyamatnál amúgy sem lenne értelme).
-A Föld geológiailag aktív. Attól, hogy egymás mellé kerülnek, még nem következik, hogy egy korból valók. Még szerencse, hogy nem csak egyetlen kormeghatározási módszerünk van.
-Még szerencse, hogy a harkály csőrének és a zsiráf megjelölt szervének nem egyik napról a másikra kellett kialakulnia.
-A DNS-bed kódolt információ tényleg érdekes dolog. Elvégre a DNS létrejöttével egyszerre jön létre a bele kódolt információ. Sőt, már az RNS-nél létrejött Az RNS replikáció pedig már evolvábilis folyamat.
-Ha valamit nem találtak meg, az elképzelhető, hogy nem létezik, de ha valami feltételezett dolgot megelőző és a feltételezett dolgot követő dolgot már megtalálták, akkor a feltételezett dolog létezése inkább valószínű, mint valószínűtlen.
-Az élőből élettelen. Az örök probléma. Először azt kellene pontosan definiálni mi az, amit már élőnek nevezünk. Ez már nem is a szó szoros értelmében vett evolúció, bár erre is vannak eredmények.
-Az arzénos prokariótáknál szépen elferdített cikket olvashattál. Nem akkora szenzáció a dolog, mint sok helyen beállítják, de kétség kívül érdekes eredmény.

Utána keresek magamtól is, és gondolkodok a témán, de a kreacionista cikkek valahogy mindig hiányosnak tünnek, és sokszor nem elég konkrétak.


Az utolsó idézet megint csak furcsa ferdités. Közel sem tapogatózunk ilyen sötétben, mint ahogy az idézet állítja. Bár kreacionistáktól nem vártam mást. Pláne egy olyan fiatal-Föld kreacionistától, mint Henry Morris, aki ráadásul nem is biológus, vagy geológis, hanem "csak" építőmérnök.


Túlságosan nem részleteztem a dolgokat, ez nem a megfelelő hely erre.

4.

Az az érdekes a Teremtés - evolúció kérdésével, hogy mindkét nézetet vallóknak ugyanaz a tényanyag áll rendelkezésére, mégis más következtetésekre jutnak belőlük. Mivel a régmúlt eseményeket nem lehet laboratóriumban rekonstruálni, és nem is volt ott ember, aki megfigyelhette volna azokat, ezért a meglévő adatokból, bizonyítékokból kell következtetni.

Amit az evolucionista évmilliók alatt lerakódott üledékrétegeknek lát, azt a bibliai teremtést valló az özönvíz során történt gyors leülepedésnek. Ez ugyanis megmagyarázza, hogyan maradhatott egészben egy fatörzs egymástól elvileg több százezer évvel képződött rétegeken átfúródva.

És még számtalan ilyen kérdés van, amelyet minkét irányban lehet értelmezni.

Évmilliókról beszélnek az egyik oldalon? Bebizonyítják a másikon, hogy a C14 és más egyéb kormeghatározási módszer fabatkát sem ér.
Egyszerűsíthetetlen összetettséget hoznak fel bizonyítékként az egy oldalon. Cáfolni próbálják ezt a másikon.

Egy Fradi drukkert aligha lehet meggyőzni észérvekkel, hogy a Vasas a jobb. Ez érzelmi kérdés.

Esetünkben arról van szó, hogy ki miben AKAR inkább hinni?

Végül csak egy példa, a harkály esete:
Mi volt előbb? A madár elkezdte kopácsolni a fát, de elpusztult, mert agyrázkódást kapott. Akkor hogyan alakult ki az ezt kivédő szerve?
Vagy a szerv alakult ki előbb? De mi célból ha a madár nem kopácsolja a fát?

aszinkronforgogep válasza:

Érdekes hozzáállás:

"Évmilliókról beszélnek az egyik oldalon? BEBIZONYÍTJÁK a másikon, hogy a C14 és más egyéb kormeghatározási módszer fabatkát sem ér.

Egyszerűsíthetetlen összetettséget hoznak fel bizonyítékként az egy oldalon. Cáfolni PRÓBÁLJÁK ezt a másikon."

Tehát a kreacionisták bizonyítanak, a tudósok pedig cáfolni próbálnak.


Mit bizonyítottak be?

Nem bizonyítottak semmit. Eddig a radiometrikus kormeghatározás alkalmatlanságáról csak kreacionista forrásban találtam leírást, de abból is kifelejtették a számtalan más abszolut kormeghatározási módszert, ami biztosítja a mérések pontosságát. Mint mondtam, ha a pontosság megkérdőjelezhető, a módszer használatával felhagynak. Nyilván olyanok "bizonyították" a használhatatlanságát, akik legalább annyira szakmabeliek, mint az építőmérnök, akitől korábban idéztél.

Mit "próbálnak" cáfolni?

Nem próbálkozások vannak a témában, hanem kő kemény cáfolatok. A felhozott példákra mutatnak egy sor egyszerűbb, működőképes változatot, és modellezve van "egyszerűsíthetetlenül összetett" folyamat kialakulása véletlen változásokkal.

A harkályos példa pedig végképp bizonyítja, hogy az evolúció mélyebb megismerésére (nem kreacionista forrásból) egyetlen másodpercet sem szántál. Ilyen blődséget csak így lehet írni.

5.

A továbbiakban nem a Fradi szurkolókat akarom meggyőzni, hogy drukkoljanak inkább a Vasasnak, hasonlóan, ahogy egyik pártnak sem a másik képviselőjelöltjét kell meggyőznie, hogy szavazzon rá, hanem az ún. „bizonytalanokat” informálni.

Aki elbarikádozta magát egy álláspont mögött, az – ahogy már fentebb is írtam – a felmerülő tényeket is mindig a saját szemüvegén keresztül értelmezi, úgy, hogy azok az ő nézetét támasszák alá. Az emberi intellektus számára nem okoz problémát, hogy ugyanazon információból egymásnak ellentétes következtetésre jusson. A bírósági tárgyalások nagyon jó szemléltetői ennek.

Egyáltalán nem szokatlan tehát, hogy vitapartnerem ugyanazon tényeket másként értékel. Nem is őt kívánom tehát meggyőzni, hanem azt az olvasót gondolkodásra bírni, aki még nem ált be egyik „szekértáborba” sem, hanem nyitottan keresi az igazságot. Értelmetlen is volna, pl. Kampis György meggyőzésével fáradozni. Sokkal inkább az ő káros ténykedésének hatásait kell igyekeznünk csökkenteni.
(Sőt, Pál apostol még ezt is mondta: „Mert nem vér és test (emberek) ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.” Ef. 6:12)

 

Vegyük például a hiányzó átmeneti kövületek problémáját. Ez volt egyik első dolog, ami nekem szöget ütött a fejembe.
Hogy lehet az, hogy eddig mindig csak teljesen kifejlett formákat találtak, egy éppen formálódó alakot sem? Amelyik állatnak szeme van, annak az teljes funkcionalitással működik. Továbbá a szem nem működik önmagában, hiszen annak rendkívül bonyolult összeköttetése van az aggyal, amely értelmezi az információt, amit a szem továbbít. Hogyan jöhetett létre a szem apró kis lépésekkel? A „fényérzéken sejtek felszaporodása” –ból kiinduló megoldási kísérlet teljesen erőtlen próbálkozás. A látás egész rendszerének egyszerre kell megjelennie az állatban, hogy az hasznát tudja venni annak, különben mint csökevényes szerv, csak kárára van.

Olvastam az evolucionista próbálkozásokat ezeknek a „fejlődési ugrásoknak” a megválaszolására, de ezek egyike sem meggyőző. Sőt, azt állítom, hogy ezek csupán a fantázia játékai. Mivel bizonyítani nem tudják őket, csupán ötletelés zajlik.
Félretéve a sok tudományos lózungot, a józan ész, az egyszerű logika alapján, hogyan képzelhető el apró változásokkal bonyolult szervrendszerek kialakulása?
Én arra a következtetésre jutottam, hogy nem képzelhető el!
A tudósok csűrcsavaros gondolatmenetekkel, az átlagember számára szakzsargonnal ködösített és ezért hű de magasröptűnek lefestett, de valójában semmit nem érő elmeszüleményekkel állnak csupán elő.
Attól, hogy valami úgy van megfogalmazva, hogy csak néhány tucat ember érti a világon, hogy miről is van szó benne, attól az még nem biztos, hogy igaz.

Soha nem találtak egyetlen ilyen kialakulóban lévő szervvel rendelkező állatot sem.
Evolucionista tudósok (én nem mondom azt, hogy áltudósok, mert bizonnyal nagyon okosak ők, csak tudásukat nem jó irányba használják) előszeretettel tesznek egymás mellé hasonló állatokat, mondván, egymásból fejlődtek ki, vagy közös ősük volt.
Ha egymás mellé teszünk néhány alacsonyabb és magasabb kategóriás Nokia telefont, akkor az azt jelenti, hogy egymásból fejlődtek ki? Nem lehet a hasonlóság oka esetlegesen a közös tervező(gárda)?
Íme, lehet ugyanazon jelenségeket eltérően értékelni, és mindkét lehetőség egyforma eshetőséggel bír.

Az ún. „tudományos gondolkodás” ma eleve kizárja Isten létezését. Nincs, és kész! Ha mást mersz gondolni, akkor rontom-bontom!
Mi van azonban, ha ez a feltételezés, (ami csak feltételezés!) téves?
Ki szeretném hangsúlyozni, hogy ahogy Isten létezése tudományos vizsgálatilag nem bizonyítható, ugyanúgy azonban nem is cáfolható! Nem kell szükségszerűen elfogadni, azonban nagy hiba eleve kizárni, mint lehetőséget!
A világ megismerését (a tudományt) ugyanúgy lehet művelni a teremtésből kiindulva, mint az evolúcióból. Meg lehetne azonban spórolni azt a temérdek pénzt, amit idegen életformák kutatására fordítanak a világegyetemben, és hasznosabb célokra költeni.
(Miért ölnek milliárdokat ebbe a kutatásba? Számomra világos: mivel itt a Földön nem találták bizonyítékát az élet spontán kialakulásának és fejlődésének, ezért idegen bolygókon próbálják meglelni azt. De sohasem fogják megtalálni! Minő pazarlás, ami így folyik!)

Visszatérve a törzsfejlődéshez: más dolog az, amikor egy pintynek megváltozik a testalkata, csőrének formája, és megint más, ahogy maga a pinty kialakul(hatna)! Nincs egyetlen egy fosszilis bizonyíték sem az élőlények alacsonyabb életformából magasabba való átalakulásának, mint pl. gerinctelenből gerinces, halból kétéltű, kétéltűből hüllő stb. Márpedig ha az evolúció megtörtént volna, ilyeneknek tömegével kellene lenniük.

Ha látunk egy A dolgot és látunk egy C dolgot, akkor csak abban az esetben kell feltételeznünk egy kettő közti átmenetet jelentő B állapotot, ha előzetesen az a feltevésünk, hogy C az A-ból alakult ki. Ha nincs ilyen feltevésünk, akkor nincs szükség B-re sem! Így vezeti félre egy eleve hibás előfeltevés a tudományos vizsgálat eredményét. Nem lehet, hogy az előfeltételezéseken kellene változtatni, mint a kapott eredményekkel manipulálni?

Azt mondják, hogy a tudomány előfeltevésekkel él, majd azokat megpróbálja bizonyítani. Ha sikerül, akkor egy dologgal többet tudunk, ha nem, a tudásunk akkor is növekszik: ez a dolog nem így van. Ez általában így is működik, kivéve, ha az evolúcióról van szó. Itt az előfeltevés a szent, az eredmények kötelesek ezt alátámasztani, bármi is történjék.

Amit Darwin látott, az a fajokon belüli specializálódás, és ezt kivetítette az egész élővilág kialakulására. Nem neki jutott ez először eszébe, azonban a „természetes kiválasztódás” gondolatával ezt az elképzelést hihetővé is tudta tenni. A társadalmi környezet pedig éppen alkalmas volt ennek az új eszmének az elfogadására. Mivel az embereknek elege volt az Egyház hatalmából (hozzáteszem: joggal) ezért örömmel fogadtak egy olyan elképzelést, amely kihúzza a papság lába alól a talajt. A probléma azonban nem Istennel van, hanem a nevét hatalma gyakorlása érdekében kisajátító Katolikus Egyházzal. Így aztán az emberiség a vallással együtt kidobta Istent is az ablakon. Pedig a Bibliában az áll, hogy Isten soha nem vallást vár az emberektől, hanem hitet, és a kettő nem ugyanaz.
Az evolúciós modell ma is inkább eszme, amelyet igyekeznek természettudományosan igazolni, de valójában sikertelenül.

 

Az ember „családfájának” kérdése is nagyon érdekes.
Találtak egy fogat itt, egy negyed koponyatetőt ott, imitt-amott még néhány csontdarabot, amiből aztán egy művész megrajzolta azt a bizonyos jól ismert képet, ahogy az ember egyre inkább felegyenesedve végül a mai külsőre alakult. Mindez azonban a művészi fantázia terméke csupán!
Honnan tudta a rajzoló néhány darab csontból, hogy az adott egyed szőrős volt-e vagy sem? Mi alapján rajzolta az egyiket majomszerű ábrázattal, a másikat már emberszerűvel mondjuk egy lábszárcsont alapján? Valószínűleg ahogy a megrendelő láttatni akarta. Ezekkel a rajzokkal aztán pénzt lehetett kicsikarni a hitetlen támogatók zsebeiből. Aztán ezek átmentek a köztudatba, és ma már senki sem kérdőjelezi meg őket. Ezek szerepelnek az óvodásoktól az egyetemistákig szánt könyvek lapjain. Nem csoda, ha a mai emberek többsége már tényként fogadja el őket.
Az ún. „Neandervölgyi-ember” rajza, amely a népszerűsítő kiadványokban még ma is szerepel (majomszerű arc, előreugró szemöldök, szőrös test), a szakértők körében is már egyöntetűen elhibázottak tekintett. Hasonlóan, mint a Haeckel féle rajzok emberi embrió „törzsfejlődést leutánzó” szakaszairól az anyaméhben. Már régen kiderült, hogy nem fedik a valóságot, mégis több évtizeddel ez után is szerepeltek még különféle kiadványokban.

Az emberi „törzsfejlődés” kutatásának útja amúgy is csalásokkal és hamisításokkal van kikövezve.
Nem is kívülről származtak a leleplezések, egyik evolucionista tudós rántotta le a leplet a másik hamisításáról. Kiderült, hogy ezek a „tudósok” emberi gyarlóságból, a hírnév utáni vágyból kifolyólag hamisították meg a leleteket. Közre játszott néhány esetben az is, hogyha egy tudós nagy pénzekkel támogatva évekig kutat valami után, akkor neki MUSZÁLY találnia valamit!
Márpedig ha 1 (2-3-4-5 …) millió dollár azt mondja, hogy találni kell valamit, akkor ott találni is fognak valamit! A világ már csak így működik. Félek így lesz ez majd az idegen létformák esetében is. Ha feltesszük, mennyi pénzt elköltöttek már rá…

Ma ugyanott tartunk, ahol Darwin előtt is voltunk. Ami csontokat kemény munkával előkapartak, azok vagy majom (esetleg azóta kihalt majomfaj) csontjai, vagy emberéi. Nincs semmi átmenet, mert nem is lehet.
Kiderült, hogy pl. a neandervölgyinek nevezett embertípus eltérése a maitól nem nagyobb, mint manapság a különféle rasszok közötti eltérés. Ha ma itt járna közöttünk egy közülük, rendesen felöltözve, semmi különösen nem látnánk rajta. Fel se tűnne, észre se venné senki, hogy más. (Mert nem is más).

Konklúzió: nincs semmiféle emberi törzsfejlődés!
Minden ma élő ember, és minden emberi maradvány, amit találtak, Noé gyermekeinek, Sémnek, Khámnak, és Jáfetnek a leszármazottai. Nem tíz- százezer vagy millió évesek, hanem csak pár ezer. A különbözőségek pedig túlnyomórészt az eltérő környezeti és időjárási tényezőknek tudhatók be, attól függően, hogy hol telepedtek le az adott emberek.

 

A tudomány papjai

Mi sem bizonyítja jobban, hogy a tudós napjaink papja, minthogy neki van joga egyedül kijelentéseket tenni a világról.

Ahogy korábban a papságnak ( a Szentszéknek) volt joga kizárólag a Biblia értelmezésére, úgy ma a világ működéséről csak a tudós adhat kijelentést. Akinek nincs tudományos fokozatat, az ne is merészeljen gondolkodni.

"Mi eldöntjük, hogyan vannak a dolgok, ti pedig köznép, kötelesek vagytok megenni, amit elétek teszünk! De kérdés nélkül ám!"

Vitapartnerem válaszaiból is az derül ki, hogy szerinte csak a tudósnak van joga megmondani a tutit. Egy építész ne szóljon bele a nagyok dolgába: "nyomás vissza a malteres vödör mellé, és kuss! Szép is lenne, ha mindenki elmondhatná a véleményét!"

Én azonban ezt nem fogadom el! Állítom, hogya valóság tényeinek megismeréséhez nem feltétlenül szükséges doktori fokozat. Sokszor a józan gondolkodás többet ér.

Sőt, azt mondom, hogy nemcsak lehet, hanem kell is mindenkinek erről gondolkodni. Ha nem használjuk az agyunkat, vagy csak arra, hogy kritika nélkül elfogadjunk bármit, amit a "tudós elmék" elénk tesznek, akkor meg is süthetjük azt.

 

Beismerem, mostanában nem nagyon olvasok evolucionista írásokat. Miért tenném? Én nemcsak tudom, hogy Isten létezik, hanem személyes kapcsolatom is van vele. Ami meg lehet bárki másnak is, ha kéri.

Minek fárasztanám hát magam, és pazarolnám az időmet nyilvánvaló tévedések tanulmányozására? Vajon egy tudományos munka meg tudna-e győzni róla, hogy a feleségem, akit ismerek és szeretek, nem létezik? Így van ez Istennel is.

 

 

Elképzelhető, hogy lesz még folytatás.

Hozzászólások   

#5 megfigyelő 2014-07-23 19:11
Isten a DNS-nyelvén írta meg az élőlények tervrajzát, de nem véletlenül, hiszen „egyetlen gramm DNS-ben 455 exabájt adat tárolható, ami hozzávetőlegese n 100 milliárd dvd kapacitásának felel meg” (http://index. hu/tech /2012/08/17/az_ adattarolas_jov oje_a_dns/) Ennek a DNS információ tömegnek az őseredetére mondják az evolucionista tudósok, hogy személytelen, anyagi eredete van: „...a darwini természetes szelekció az egyetlen ismert megoldás az információ eredetének máskülönben megoldhatatlan rejtélyére.”(Ri chard Dawkins: Isteni Téveszme) Ugyanakkor az általuk kreált minimális mennyiségű információt tartalmazó legfőbb üzenetük tíz betűje személyes, intelligens eredetről tanúskodik: „nincs Isten”, ami a tudományos következetlensé gnek nyilvánvalóan az egyik legszembetűnőbb mintapéldája.
(Forrás: http://darwinkaprazata.blogspot.hu/2014/05/darwini-teveszme.html)
+1 #4 Hoffman József 2011-12-30 20:04
#3-ra válaszom:
Senki sem annyira vak, mint aki nem akar látni.
-1 #3 aszinkronforgog ep 2011-12-30 11:10
Az érveim odafent vannak. Egyet sem sikerült megcáfolnod.
#2 Hoffman József 2011-12-03 20:38
aszinkronforgogep:
Akkor szólj hozzá, ha érveid is vannak.
Ha sértegetésnél többre nem futja, akkor
1) Ez azt bizonyítja, hogy nekem (azaz: a Bibliának) van igaza.
2) az ilyen hozzászólást törlöm.
#1 Hoffman József 2011-12-03 20:34
További érvek a a Hogy is van ez? c. könyvben
http://www.vanmaselet.hu/letoltes/Hogy_is_van_ez.pdf

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Ki olvas minket

Jelenleg 73 vendég és 0 felhasználó van vonalban.