Miért hiszünk? Ezzel a témával foglalkozunk már jó ideje itt a vasárnapi iskolában. A mai napon megnézzük az istenérvek 3. körét, a bölcseleti istenérveket, és ezzel végére érünk az általános istenérveknek. Nem mintha nem lehetne még találni számtalan más érvet is, mely egyértelműen igazolja, hogy Isten, noha közvetlenül nem látható, mégis létezik, Ő a világ Teremtője, és az Ő istensége az Ő alkotásainak értelmes vizsgálata lévén meglátható. Ezek a bizonyítékok mind az általános kijelentés, a világ egy-egy jelenségének, vagy éppen egészének vizsgálatából erednek, és arra elegendőek csak, hogy kimutassák: léteznie kell egy világ felett álló személyes Istennek, aki létrehozta mindezeket. Nem lehet azonban általuk személyes kapcsolatba kerülni Istennel.
Miért venné azonban a kezébe a Bibliát olyasvalaki, aki kételkedik abban, hogy Isten egyáltalán létezik? Hiszen akkor számára ez csak egy könyv a sok közül, melyet emberek írtak, melynek semmi kényszerítő ereje nincs a számára. Ha viszont Isten létezik, aki személyes, és minket is személyiséggel teremtett, akkor jó eséllyel üzenete is van a számunkra, különben miért teremtett volna minket olyanra, hogy megérthessünk üzeneteket? Akkor már lehet arról beszélni, melyik üzenet származik Istentől, és melyik nem és miért.
Ma tehát a létezés általános jellegzetességeinek vizsgálatából származó, ún. bölcseleti istenérveket fogjuk szemügyre venni.
(2. rész)
Miután Jézust keresztre feszítették, a tanítványok szétszéledtek, elcsüggedtek, visszatértek otthonukba és eredeti foglalkozásukhoz. Úgy tűnt, hogy ez a Jézus-mozgalom csírájában kihunyt.
Kis idő múlva azonban újra együtt voltak és egy sajátos üzenetet kezdtek terjeszteni: azt, hogy Jézus feltámadt a halálból, él, Ő a megígért Messiás, a világ üdvözítője, és aki hisz Ő benne, annak szintén örök élete van.
Tették pedig mindezt a várható és be is következett üldözések, nélkülözések, nyomorúságok ellenére. Őket követve pedig a legkülönfélébb emberek ezrei voltak hajlandóak lemondani a világi élvezetekről és keresztyénné válni.
Miért tették ezt? Pusztán érzelmi felindulásból?
Bizonyára érzelmileg is fel voltak kavarva, leginkább bizonyára az örömtől, de sokkal inkább azért, mert bizonyosságuk, teljes meggyőződésük volt róla, hogy Jézus él.
(1. rész)
Benne vagyunk a sűrűjében az Isten létezését alátámasztó racionális bizonyítékok vizsgálatának. Már több mint két hónapja ezzel foglalkozunk itt a vasárnapi iskolában.
Néhányotoknak talán már kezd unalmassá válni ez a téma, és arra gondol, hogy miért kell ezzel ennyit foglalkozni? Isten azt várja tőlünk, hogy higgyünk benne, és ez elég, nincs szükség ennél többre.
Sokszor halljuk azonban azt a véleményt, hogy Isten létezése felől senki sem lehet biztos. Azt, hogy Isten létezik-e és, hogy Ő milyen, azt egyszerűen nem lehet tudni.
Azt mondják ezek az emberek, hogy Isten létezését nem lehet bizonyítani, Istenben hinni kell. Vagy hisz benne az ember vagy nem, ez rajta múlik. Nekem ilyenkor mindig az az érzésem, hogy az illető azért kardoskodik e mellett az álláspont mellett, mert így semmi ésszerű ok nem vezeti arra, hogy neki esetleg meg kellene változtatnia a saját álláspontját. Ha Isten létezése tényleg nem igazolható racionális érvekkel ill. bizonyítékokkal, akkor tényleg mindenki szabadon és felelősség nélkül választhat hit és hitetlenség között.
Kinek hogyan tetszik. Teljes a függetlenség.
Sok hívő ember is, ha megkérdezik, hogy miért hisz Istenben, csupa szubjektív érvet sorol fel, olyat amely az ő számára bizonyíték erejű
Pl:
Amikor eljöttem a gyülekezetbe, Isten megérintett és onnantól tudtam, hogy hinnem kell,
XY beszélt nekem Istenről és én hittem neki,
Mindig is hittem Istenben,
A Bibliában olvastam.
Egy másik embernek azonban ezek mindössze egy véleményt jelentenek, egyet a sok millió közül.
Ez a fajta hit lehet nagyon valódi, de nehezen kommunikálható és sokszor tudat alatt nem is igazán erős. Az ember, mivel értelmi lény joggal tarthat igényt valaminek az értelmes és kommunikálható magyarázatára.
A boldogság utáni vágyból és a lelkiismeretből származó istenérv
Vannak-e jó érvek a Biblián kívül, melyek alátámasztják Isten létezését?
Ezzel a kérdéssel kezdtünk el foglalkozni az elmúlt vasárnapon.
Kicsit talán szokatlan itt a vasárnapi iskolában a hitnek ilyen intellektuális, hogy ne mondjam racionális megközelítésével foglalkozni.
A hithez azonban két dolog kell: ész és akarat.
Tehát egyrészt az észnek, az értelemnek be kell valamilyen módon látnia, hogy az adott dolog igaz. Vagy egy számára megbízható tekintély szava, vagy bizonyítékok alapján. Az ész vagy értelem persze félrevezethető. Így az ember igaznak fogadhat el egy hazugságot, félrevezetést is. A lényeg azonban az, hogy az embernek önmaga előtt valamilyen módon igazolnia kell, hogy miért fogad el valamit igaznak, még ha ez a magyarázat hibás is. Nekünk, az evangélium hirdetőinek tehát először is arra kell törekednünk, hogy az Igazságról felvilágosítsuk az embereket. Ezt pedig arról a szintről kell kezdenünk, ahol az emberek megértési szintje tart. Ez pedig manapság sajnos gyakran ott kell kezdeni, hogy bizonyítsuk, Isten egyáltalán létezik.
Az elmúlt alkalmakon bizonyítékokat kezdtünk számba venni arról, hogy miért hiszünk. Magyarul van-e értelmes, józan ésszel is belátható, igazolható alapja a keresztyén hitnek?
Miért ne támaszkodhatnék a hit ész okokra? Hiszen mit jelent hinni? Annyit jelent, mint: igaznak tartani. Igaznak azonban csak azt tarthatom, aminek igaz voltáról meggyőződést szereztem. Vagy ész okok vagy megbízható tekintély szava által. Egy kinyilatkoztatott keresztény igazságot (pl. a Szentháromság tanát) persze csak a kinyilatkoztatás alapján, illetve a kinyilatkoztató isteni tekintély alapján hihetek el, nem ész okok alapján; de még itt is ész okok kellenek annak bebizonyítására, hogy valóban Isten nyilatkoztatta-e ki ezt a tant?
Ahol azonban nem is bibliai kinyilatkoztatásról, hanem mint az Isten léte kérdésében, alapvető hitbeli meggyőződésről van szó, ott egyenesen az ész okokon múlik minden. Isten létét nem hihetem ésszerűen, ha nem ész okok és bizonyítékok alapján hiszem. Előbb tudnom kell, hogy Isten van, csak aztán jöhet a hit mint ragaszkodás a meggyőződéshez és csak legutóbb a tekintélyi hit: az Isten esetleges kinyilatkoztatásainak elfogadása, elhívése.
Fontos: A bizonyítékoknak nem az a céljuk, hogy igazolják Isten létét, hanem, hogy megalapozzák és megerősítsék a hitünket.
A materializmus és az evolúciós elmélet logikai valószerűtlensége
3. rész
Ahogy az életről kimondtuk, hogy magasabb minőség az anyagnál, ezért nem jöhetett létre pusztán természetes folyamatok által, vajon kimondhatjuk-e, hogy az ember személyessége szintén magasabb fokot képvisel, amely nem alakulhatott ki az állati életből spontán?
Jelenleg 5 vendég és 0 felhasználó van vonalban.