Az Igazság valós természete
Az igazság az Igazságról
A múlt héten megvizsgáltuk a posztmodern korszak emberének észjárását, melyre leginkább a mindenfajta tekintély elutasítása, és a relatív, viszonylagos gondolkodás a jellemző.
Ez a felfogás pedig kihat az emberek igazságról alkotott nézeteire is. Ez a „te abban hiszel, én meg ebben hiszek és mindkettőnknek igaza van” jól ismert kijelentésben fejeződik ki.
Nem azt mondom, hogy minden ember így gondolkodik ma, de sokan, és egyre többen igen. Ha emlékeztek múlt héten azzal fejeztük be, hogy onnan kell kezdeni a tanítást, ahol az adott ember lelki szintje tart.
Először is tehát azt kell bizonyítanunk a relatívan gondolkodó embernek, hogy az abszolút igazság létezik, és rá is hatással van, akár hisz benne, akár nem.
A relatívan gondolkodás olyan, mint az elszabadult, levegőben szálldosó léggömbök. Mivel nincsenek hozzákötve semmihez, a légáramlatok össze-vissza sodorják őket. Ahhoz, hogy az igazságról lehessen beszélni nekik, le kell őket hozni a levegőből, és újra hozzá kell kötni őket a lét valóságához.
Ma tehát először megnézzük mit is jelent az igazság valójában, vagyis az igazságot az Igazságról, és azt, hogy a Biblia mit mond nekünk erről.
A materializmus és az evolúciós elmélet logikai valószerűtlensége
2. rész: Az Élet eredete
Folytatnák tovább a „Miért hiszünk” című hitvédelmi sorozatot. A cél az, hogy erős alapot adjunk a hitünknek, és meg tudjunk felelni azoknak, akik kérdőre vonnak bennünket, és hitünket pusztán hiszékenységnek tartják.
Már az elején leszögeztük, hogy a Biblia elismerően szól azokról, akiknek nincs szüksége bizonyítékokra ahhoz, hogy higgyenek. Ahogy Jézus mondta Tamásnak: „boldogok, akik nem látnak, és hisznek”. Tudom, hogy semmiféle bizonyítási eljárással nem helyettesíthetjük a Szent Lélek szerepét egy ember megtérésében. Azonban az is igaz, hogy sok olyan ember van – magamat is beleértve -, aki hasonló vizsgálódást követően jutott hitre.
Mivel az Úr feladatra hívott el bennünket, arra, hogy „tegyünk tanítvánnyá minden népeket”, meg kell tudnunk felelni nekik a kérdéseikre. Fel kell készülnünk tehát azokra.
A hitünk alapja a nem látott Isten hatalmáról és istenségéről való meggyőződés, és az Ő ígéreteibe vetett bizalom. Ha szilárdan meg vagyunk győződre arról, hogy kicsoda Isten, és mit tett értünk, akkor bizalmunk lesz az Ő ígéreteiben is.
A materializmus és az evolúciós elmélet logikai valószerűtlensége
1. rész: Az univerzum eredete
Képzeljétek el a következő történetet:
Egy embert golyó általi halálra ítélnek. Feláll a kivégző osztag, 5 m-re az elítélttől. 30 katona, akik mind mesterlövészek. Elhangzik a vezényszó, eldördülnek a lövések, ám minden lövedék az elítélt mellett a falba fúródik, egy sem talált. Mi történhetett? Lehetséges, hogy mind a 30 ember véletlenül mellélőtt? Ez lehetséges, de vajon erre gondolnánk? Nem inkább arra, hogy külön-külön vagy együtt úgy döntöttek, hogy mellé fognak lőni?
Vagy vegyünk egy másik abszurd jelenséget. Mire gondolnál, ha látnál egy teknősbékát egy 2 méter magas oszlop tetején? Mi a valószínűbb? Hogy véletlenül került oda, mert pl. egy forgószél felkapta, és pont oda rakta le. Vagy azt mondanád, hogyha elég ideig próbálkozik a teknős, előbb utóbb sikerülhet neki? De miért akarna egy teknős felmászni egy oszlopra? A kilátás miatt?
Noha mindegyik lehetőség elvileg lehetséges, mégis nem sokkal ésszerűbb azt feltételezni, hogy valaki feltette azt a teknőst arra az oszlopra?
Még egy példa. Te nyomozó vagy, és azt kérdezed egy gyanúsítottól, hogy hogyan jutott be a 2. emeleti lakásba. „Felugrottam” - válaszolja. Mit teszel ekkor te? Tanúkat kezdesz keresni, hogy látta-e valaki az ugrást? Nem hiszem. Tudod ugyanis, hogy a 2. emeletre nem lehet felugrani. Így eleve elveted ezt a választ.
Ez az az elv, amit múlt vasárnap már említettünk:
„Ha kizártál minden lehetségest, bármennyire valószínűtlen, ami marad, az az igazság” – Sir Arthur Conan Doyle (Sherlock Holmes).
Hitvédelmi sorozat 2/a rész
Múlt alkalommal belekezdtünk egy témába, hogy megvizsgáljuk azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják, megerősítik a hitünket. Mindezt pedig azért szeretnénk megtenni, hogy számot adhassunk a minket kérdezőknek, hogy hitünknek igenis van szilárd és értelemmel felfogható alapja, az nem valamiféle csalfa vak remény.
Bevezetés és a biblikus hit meghatározása
Michael Martin vallásfilozófus írt egy könyvet Ateizmus - filozófiai igazolás címmel
Vele készült interjúban a következőket kérdezték tőle:
- Ön azt írja könyvében, hogy tudatában van annak, hogy az emberek a hitüket nem az értelemre alapozzák, de azt mondja, hogy Ön szerint nem így kellene tenniük. Mire kellene alapozniuk az embereknek a meggyőződéseiket?
- Úgy vélem, bizonyítékokra és érvekre, márpedig az én álláspontom az, hogy nincs sem semmiféle bizonyíték, sem jó érvek Isten létezése mellett.
- Tehát, ha az emberek nem bizonyítékokra és az értelemre alapozzák hiteiket, akkor Ön szerint miért hisznek?
- Nos, szerintem nagyon gyakran azt gondolják, hogy jó indokaik vannak valamilyen meggyőződésre, de ha megvizsgáljuk ezeket az indokokat, akkor kiderül, hogy valójában rosszak. Így néha az emberek nem szándékosan vélekednek irracionálisan, hanem inkább egyszerűen arról van szó, hogy sohasem vizsgálják meg kritikusan a maguk álláspontját, pedig ha megtennék ezt, akkor szerintem meg lehetne mutatni nekik, hogy álláspontjukat nem támasztja alá az értelem. Másfelől egyes emberek kifejezetten úgy hisznek Istenben, hogy egyáltalán nincs erre semmiféle alapjuk, ők azt mondják "valóban, nincs semmiféle bizonyítékom rá, de én ennek ellenére, mégis hiszek Istenben."
Nos, itt van egy ember, aki vélhetően nincs egyedül azzal az elképzelésével, hogy mi hívők nem az értelemre és a bizonyítékokra alapozzuk az Istenbe vetett hitünket. Vajon képesek vagyunk-e megfelelni neki? Én azt szeretném ebben a most kezdődő sorozatban bizonyítani, hogy igen is van értelmes alapja a hitünknek, sőt mi több: az egyetlen értelmes és ésszerű választás, ha Istent választjuk. Szeretném, ha mi mindnyájan tisztában lennénk vele, hogy van értelmes, logikus alapja a hitünknek, és ami szintén nagyon fontos, ezt szükség esetén másoknak is be tudjuk bizonyítani.
Csak tiszta forrásból!
Melyik okosabb szerintetek: a ló vagy az ember?
Tudom, hogy furcsa dolog keresztyénektől ilyet kérdezni, hiszen Isten az embert alkotta a saját képmására, nem a lovat, így hát – elvileg – az ember sokkal okosabb, mint a ló, vagy bármely állat. Ráadásul az ember személyes lény is, van szabad akarata, így tudja a dolgokat mérlegelni, és ezek alapján dönteni.
Mégis, némely esetekben úgy tűnik, hogy az állatoknak több eszük van, mint az embereknek. Az állatok például nem tesznek olyasmit, ami ártalmas volna önmagukra nézve. A lovak például normál körülmények között elutasítják a koszos, büdös vizet, és csak tisztát hajlandóak inni. A lovak tehát tudják, hogy ártalmas lehet a számukra, ha amit elfogyasztanak, nem tiszta forrásból származik.
Vajon az emberek miért nem képesek erre? Miért szeretnek mindenféle kétes életmódbeli javaslatot, ellenőrizetlen forrásból származó bölcseletet elfogadni és követni, a nélkül, hogy ellenőriznék, vajon milyen forrásból származik az?
Tovább szűkítve a témát, miért van az, hogy újjászületett keresztyéneket is néha hatalmukba kerítik kétes hátterű tanítók és tanítások?
Ezt fogjuk tehát megvizsgálni ma reggel: Hogyan bánjunk kétes tanításokkal
Jelenleg 5 vendég és 0 felhasználó van vonalban.